A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
6
Ezüstérem
7
Bronzérem
6

Száz János

Vágólapra másolva!
Talált pénz - Opciók a mindennapokban és a pénzügyi piacokon
Vágólapra másolva!

III. Opciók

7. ábra

Az opció egy lehetőség, de nem minden lehetőség opció. Opcióról akkor beszélünk, ha egy jövőbeni bizonytalan eseménnyel kapcsolatban most olyan helyzetet teremtünk, hogy később majd valamit megtehessünk szükség esetén.

Nézzünk néhány példát:

  1. Aki az ajtóhoz közel a sor szélére ül, az ily módon biztosít lehetőséget magának a feltűnésmentes, idő előtti távozásra, ha unalmas az előadás.
  2. Elinduláskor kell magunkhoz venni az ernyőt, hogy kinyithassuk majd szükség esetén. Egy véletlenül utunkba kerülő fa, ami alá behúzódhatunk az eső ellen, nem opció, csak alkalmi lehetőség. Az ernyőben végig bízhatunk, egy kapualjban vagy fában csak reménykedhetünk.
  3. Ha kiváltjuk az útlevelet, akkor egy meghatározott ideig utazhatunk külföldre, de nem vállaltunk kötelezettséget erre. Bármiféle bérlet opciónak tekinthető.
  4. A 7. ábrán a V betűhöz hasonló alakzat azt mutatja, hogy ha valakivel egy olyan szerződést kötöttünk, hogy november végén az OTP-részvényt 6000-en vehetjük tőle (ha 6000-nél magasabb az árfolyam), vagy 6000-en eladhatjuk neki (ha 6000 alatt van az árfolyam). Mindkét esetben nyerhetünk, a nyereségünk pont akkora, amennyivel a november végi - előre ismeretlen nagyságú - ár valamilyen irányban eltér majd a 6000-től.

A 4. példánál maradva: Miképpen tudjuk rávenni a másik felet arra, hogy vállalja a számára veszteségekkel járó vételi, illetve eladási kötelezettséget? A választ gondolom sejtik: pénzzel. Csak az a kérdés, hogy mennyivel?

Már az ókorban, Thalész idejében felvetődött az a kérdés, hogy mennyi az a méltányos összeg, amit a jogosultságot szerző félnek kell fizetnie a kötelezettséget vállalónak. Az elmúlt századok spekulációs hullámai idején is nagyon népszerűek voltak az opciók, de hamarabb lépett ember a Holdra, mint hogy egzakt válasz született volna erre a problémára. A 70-es években oldotta meg ezt az árazási kérdést Black, Scholes és Merton, akik aztán 1997-ben Nobel-díjat kaptak ezért (pontosabban az akkorra már halott Black kivételével).



8. ábra



9. ábra



10. ábra


Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!