Az 1800-as évek elejéről származó, paráznaság elleni törvényt utoljára 1847-ben alkalmazták két felnőtt kölcsönös beleegyezésen alapuló szexuális aktusa ellen. Az egyhangúlag meghozott richmondi bírósági határozatnak így nincs is sok gyakorlati jelentősége.
Ennél fontosabb, hogy maga után vonja azt, miszerint alkotmányellenesnek tekintendő az ugyanebben az államban ugyancsak érvényben lévő szodómiaellenes törvény is. E jogszabály még házaspárok között is bűncselekménynek minősíti az orális vagy anális szexuális kapcsolatot, bár valójában a homoszexuálisok ellen irányul.
A helyi parlament az elmúlt években újra és újra elutasította a szodómiaellenes törvény hatályon kívül helyezését, jogtudósok szerint azonban az USA Legfelsőbb Bíróságának a hasonló texasi törvényt megsemmisítő határozata és a mostani virginiai LB-döntés után Richmondnak sincs más lehetősége, mint előbb-utóbb eltörölni azt is.
A paráznaságellenes törvény ügyében hozott határozat annak az 5 millió dolláros kártérítési keresetnek a következménye, amelyet egy nő indított az őt herpesszel megfertőző férfi ellen. Az alsóbb fokú bíróság ugyanis e jogszabály alapján kénytelen volt elutasítani a keresetet azzal az indoklással, hogy a hölgy illegális szexuális kapcsolatban vett részt.