A Nick Hornby által szerkesztett "Beszélgetés az angyallal" című elbeszéléskötet irodalomként semmiképpen sem nevezhető érzelmesnek: napjaink legjobb brit szerzői adtak egy-egy novellát bele. Köztük van a slágeríró Helen Fielding - a "Bridget Jones naplója" szerzője -, Irwin Welsh, Robert Harris vagy maga Hornby, aki a "Futball-láz" illetve a "Pop, csajok, satöbbi" című regényeivel rendkívül népszerűvé vált az utóbbi négy-öt évben, joggal. A könyvet a világon mindenütt egy az autista gyerekek iskolai képzésére irányuló program keretében adták ki: Magyarországon minden eladott példány árából 100 forintot az Autisták Érdekvédelmi Egyesületének juttat a kiadó. Nick Hornby fia autista, ahogy arról a novella hosszúságú bevezetőben olyan keresetlenül, de szívhez szólóan ír. Az ehhez hasonló jótékonysági akciók gyakori hibája, hogy az adakozás jóleső tudatán kívül nem sokat nyújtanak a vásárlónak - e kötet esetében ez éppen fordítva van. A könyv nagy erénye, hogy csupán irodalmi értéke miatt is nagyon ajánlott mindenkinek, elsősorban azoknak, akik folyamatosan szoronganak, amiért nincs elegendő idejük olvasni - gyorsan fogyasztható, mégis vitathatatlanul értékes irodalomról van szó. A könyv megvásárolható itt.
Antoine de Saint-Exupéry a XX. század egyik legjellegzetesebb irodalmi figurája: a rongyosra idézett és agyonértelmezett "A kis herceg" szerzőjeként évszázadokra biztosította neve fennmaradását, de életútja is önálló műalkotás: a nagy író, a különcködő arisztokrata és a vakmerő vadászpilóta imidzsét egy most megjelent könyv valószínűleg hamarosan kiegészíti a romantikusan rajongó szerelmes férfi jellemvonásaival is. Az író felesége, Consuelo de Saint-Exupéry férje halála után közvetlenül írta ezt a könyvet, amely másfél évtizednyi házasságuk regényes naplója. A pihe-puha szöveg arról tanúskodik, hogy a salvadori származású asszonynak nem volt könnyű dolga az egzaltált hajlamú íróval, de az is kitűnik belőle, hogy nem cserélte volna el senkire. Consuelo de Saint-Exupéry: A rózsa emlékiratai - megvásárolható itt.
Hankiss Elemérrel szemben nagy igazságtalanság, hogy a közvélemény elsősorban tévéelnökként emlékszik rá, miközben egyike napjaink önállóan és igényesen gondolkodó társadalomtudósainak. Kijár neki a tisztelet, amiért rövid közéleti pályafutása után nem ragadt bele a sokak számára láthatóan annyira vonzó napisajtós ütésváltás-posványba, hanem volt ereje tudósként újrafeltalálni önmagát. Nagy, meglepő merészség egy egész projektet a tízparancsolatnak szentelni: Hankiss ezt tette "A Tízparancsolat ma" című televíziós sorozatával és annak most megjelent könyv változatával, amelyben neves értelmiségiek csoportjaival beszélget. A beszélgetőtársak között vannak különböző egyházak képviselői (Danka Krisztina, Schweitzer József, Szabó István), tudósok (Csányi Vilmos, Mérő László), filozófusok (Heller Ágnes, Vajda Mihály), jogászok (Bárándy György, Györgyi Kálmán, Sárközy Tamás), pszichológusok (Popper Péter, Vekerdy Tamás), sokan, akiknek szakmájuknál vagy személyiségüknél fogva mondanivalója lehet arról, hogy mi a Tízparancsolat - és más ősi erkölcsi szabályrendszerek - jelentése ma. Hankiss Elemér: A Tízparancsolat ma - megrendelhető itt.
Utolsóként egy érzelembombát ajánlunk. Jennifer Lash "Vérségi kötelékek" című könyve könnyen megríkatja az erre hajlamosakat. A fátyolos hangú, szép stílusú, minden cinizmustól mentes regény alapmotívuma a generációk egymásra épülésének elkerülhetetlen volta, az az élmény, hogy családunk történetében milyen döbbenetesen ráismerhetünk saját magunkra. A szerző egyébként a jelentős New Age-filmszínész, Ralph Fiennes édesanyja. Regénye alapgondolatának egyik szép példájaként mondhatjuk: a könyv olyan regénynek, mint Fiennes filmszínésznek. A "Vérségi kötelékek" megrendelhető itt.
Ajánlat:
Fórum: