Muraszaki meséje

Liza Dalby amerikai antropológust a japán kultúra és történelem iránti erős vonzalma merész vállalkozásra sarkallta: gésának állt. Élményeit két könyvben is megörökítette. Azonban e két dokumentarista írás nem merítette ki az írónő bőséges tudását Japánról. Így született kutatásaiból egy regény Muraszaki-sikiburól, a 11. században élt udvarhölgyről, aki a mai napig leghíresebb japán irodalmi alkotásnak, Gendzsi regényének szerzője.

Muraszaki meséje fikció, ám hosszú részleteket tartalmaz Muraszaki történeti naplójából és a Gendzsi történetekből. Liza Dalby regényéhez korabeli dokumentumokat is felhasznált, valamint szerepelteti az udvarhölgy versgyűjteményének szinte valamennyi darabját. Ám nem csupán Muraszakitól származó versek szerepelnek a könyvben, hanem olyan valóságos embereké is, akikkel az udvarhölgy költői párbeszédet folytatott. A regényt átszövi a költészet, a kötött formájú vaka (a haiku elődje) versek, hiszen Muraszaki körében a férfiak és nők kommunikációjának elsődleges módja volt ez. A történet tehát költői napló formában íródott, mely műfaj igen divatos volt Muraszaki korában.
Az írónő így vall meséjéről: "Muraszaki naplójának fennmaradt történelemi töredékét szőttem képzelt emlékezésbe, nagyjából úgy, ahogyan egy ókori vázát rekonstruálnak azáltal, hogy az eredeti töredékeket modern agyagedénybe illesztik - vagyis egyfajta irodalmi archeológia ez. A rekonstrukció anyaga új, de tizenegyedik századi érzékenységet, véleményeket, elfogultságokat vegyítettem bele."

Muraszaki élete végén írja emlékezését, mely 15 éves korától kezdődik, mikor édesanyja meghalt; ekkor kezdi el naplóját. Édesapja hivatali állást tölt be a császári udvarnál, és a klasszikus kínai kultúra szaktekintélye, elismert költő, író. Muraszaki kicsi leány korától vágyakozik a császári udvarba, hiszen édesapja elbeszélései, az udvarról keringő pletykák vonzzák a pompa, a csodálatos selymek világába. Gyermekkori barátnőjével találják ki Gendzsi herceget, akiben testet öltenek álmaik és a császári udvar 'felhők feletti', képzelt világa. Ahogy Muraszaki élete változik, ahogy érzései, gondolatai alakulnak, úgy fejlődik, változtatja színeit Gendzsi története is. A fantázia hercege elkíséri Muraszakit mind valóságos, mind szellemi útjain.

Gendzsi, csakúgy mint alkotója (már amennyire ezt a középkori japán szokásrendszer, kultúra engedi) öntörvényű. Saját útját járja olyannyira, hogy a kitalált herceg révén kerül Muraszaki a császári udvarba, a császárné szolgálatába. A legendás hírű udvarhölgy írásában megelevenedik a császári udvari élet napsütötte és árnyékos oldala: az olykor sorsokat megváltoztató intrikák, a halállal vagy kinevezésekkel is végződhető politikai cselszövések, a kusza szerelmi viszonyok, a csodálatos ünnepségek, a merev szabályrendszer, melyet olykor még a legfelsőbb hatalmak is áthágnak.

A középkori Japánba, egy művelt nő gondolataiba, vívódásaiba, érzéseibe való utazás igazi csemege, melyet a modern nyelvezet, a természetet és a mélyebb gondolatiságot ötvöző költői képek, a humoros epizódok ötvözete tesz igazi kalanddá.