Teller Ede 95 éves

Kilencvenöt éve, 1908. január 15-én született Budapesten a nagy magyar fizikusok legendás generációjának utolsó élő tagja, Teller Ede, akit - kissé leegyszerűsítve - a hidrogénbomba atyjának neveznek.  

Teller még 1951-ben visszatért a chicagói egyetemre. A kormány 1954-ben vizsgálatot indított Oppenheimer megbízhatósága ügyében, s Teller nem túl kedvezően nyilatkozott volt főnökéről, akinek ezzel vezetői pályája véget ért. Bár a vallomás nem volt perdöntő, az amerikai fizikusok sokáig nem bocsátották meg Teller szereplését.

1952-től 1970-ig a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, majd fizika-professzora, s 1975-ig a Lawrence Sugárzási
Laboratórium igazgatóhelyettese, 1975-től a Hoover Intézet főmunkatársa. Jelenleg San Franciscóban él és a meteorológiai előrejelzések időtávlatának meghosszabbításával foglalkozik.

Teller az 1960-as években ragaszkodott Amerika szovjetellenes keresztes háborújához. Ellenezte az 1963-as szovjet-amerikai szerződést, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat. Ő
javasolta az "Ekevas" nevű (meg nem valósult) kormányprogramot, melynek célja az atomenergia békés hasznosítása volt. A 70-es években a kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett, 1982-83-ban ő javasolta Reagan elnöknek az SDI-t (stratégiai védelmi kezdeményezést), egy védekező rendszer kialakítását esetleges szovjet atomtámadás ellen.

Teller írásaiban és interjúiban számos általános kérdéssel is foglalkozik. Hirosima hagyatéka című művében írja: "Le kell mondanunk arról a célkitűzésünkről, hogy életszínvonalunkat tovább
emeljük. Elsősorban a fejlődésben elmaradt nemzetek sorsának megjavításával és saját fennmaradásunkkal kell törődnünk." E könyve, továbbá a Légiposta, A biztonság bizonytalansága és A fizika nagyszerű, mert egyszerű című művei magyarul is megjelentek.

1991-ben látogatott először haza. Azóta számos állami kitüntetés birtokosa. 2000-ben az [origo olvasóinak "Legnagyobb magyar"-szavazásán (Göncz Árpád mögött) a második lett.