Kertész Imre Goethe-érmet kap

Vágólapra másolva!
Goethe-éremben részesül Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas író, s rajta kívül még Mohan Agase indiai színházi és filmrendező, Paul Michael Lützeler amerikai irodalomtudós, Anatolij Mihajlov fehérorosz filozófus és Sergio Paulo Rouanet brazil filozófus és kultúrpolitikus - jelentette be a Goethe Intézet.
Vágólapra másolva!
Forrás: MTI Fotó - Jens Meyer
Forrás: MTI Fotó - Jens Meyer

A kitüntetéseket március 22-én, Goethe halálának évfordulóján adják át Weimarban. A külföldi német kulturális intézményeket működtető Goethe Intézet 1954-ben alapította a kitüntetést, s olyan külföldi személyiségek kapják, akik érdemeket szereztek a német nyelv terjesztésében és a nemzetközi kulturális cserében - adta hírül az MTI.

Kertész Imre 1929-ben született, 14 éves korában Auschwitzba deportálták. 1948-ban érettségizett Budapesten. 1948-1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa, 1951-ben gyári munkás volt, 1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító.

Kertész Imre-linkek a Katalógusbanhttp://vizsla.origo.hu/katalogus/kultura,_muveszet,_tarsadalom/muveszet/szepirodalom/magyar_irodalom/mai_magyar_irodalom/Kertesz_Imre/Rendelje meg Kertész Imre műveit a Fókusz Online-tól!http://www.partnerlink.hu/cgi-bin/clickthru.cgi?id=6762237376676573006467767123647369797784737270677263007467612311&page=http://www.fokuszonline.hu/cgi-bin/start.cgi/keres.html?kereso.szo=KERTE'SZ+IMRE

Írásainak fő témája a XX. század szörnyűséges története, a gyűlölködés, a népirtás, az emberi lelkekben élő embertelenség. 1975-ben megjelent első, önéletrajzi ihletésű regényében, a Sorstalanság-ban a holokauszt időszakát dolgozza fel. A Kaddis a meg nem született gyermekekért (1990) folytatás is, válasz is az első regényre, amennyiben főszereplője a gyermektelen és ezáltal befejezett sors mellett dönt. Utolsó regénye, a Felszámolás tavaly szeptemberben jelent meg.

Sorstalanság című művéért Kertész Imrét 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták, ezzel ő az első magyar író, aki ebben az elismerésben részesülhetett. Utoljára 1994-ben ítéltek oda magyarnak Nobel-díjat, akkor Oláh György kémiai és Harsányi János közgazdasági munkásságát jutalmazta a bíráló testület.

Kertész műveit számos nyelvre lefordították. Ő maga németből fordít - többek között Freud, Hofmannstahl, Nietzsche, Wittgenstein műveit ültette át magyar nyelvre.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!