Hitler hétköznapjai színpadon

Rudolf Zollner napokban Esslingenben bemutatott Obersalzberg című színdarabjában Hitler az Oroszország elleni hadjárat tervein dolgozik és tükör előtt gyakorolja elmondandó beszédeit.

Adolf Hitler egykori obersalzbergi napsütötte rezidenciájának teraszán minden a legnagyobb rendben van: az ízléses porceláncsészékben felszolgált kávé mellé "német egészségmegóvó süteményt" haraphatnak a jelenlevők, a finomságot a náci diktátor titkárának, Martin Bormannak felesége, Gerda asszony sütötte. A birodalmi fővadász, Hermann Göring habzsolja is őket, és a birodalmi propagandaminiszter, Joseph Goebbels is dicséri a szorgos háziasszonyt.

Rudolf Zollner napokban Esslingenben bemutatott Obersalzberg című színdarabjában Hitlernek kevés ideje jut a kulináris élvezetekre. A diktátor éppen az Oroszország elleni hadjárat tervein dolgozik és tükör előtt gyakorolja elmondandó beszédeit. Valahányszor nagyon begurul, Eva Braun nyugtatóan megsimítja a haját. Az idillt még a koncentrációs táborból megszökött két rab sem képes megzavarni. A bajorországi Obersalzbergre menekültek abban a hiedelemben élnek, hogy a semleges Svájcba érkeztek. Jóllehet azt a benyomást keltik, hogy bármely pillanatban éhen halhatnak, leggonoszabb ellenségeik láttán támolyognak és elájulnak, a náci nagyságok mégis a frontról visszatért német tiszteknek tartják őket, akiket már vártak a rezidencián, hogy a "Balkán hőseiként" kitüntessék őket. A személycsere csak közvetlenül a darab vége előtt lepleződik le.

A darab írója és egyben rendezője is, Rudolf Zollner abszurd módon elegyíti a náci vezetők történelmileg bebizonyított bűnös tervezgetését és a mindennapok banális egyhangúságát az obersalzbergi rezidencián. A tálalás sok lehetőséget nyújt a szatírára: Göring trófea kedvéért szarvast szeretne elejteni, de tehenet talál el. Albert Speer emlékművet akar állítani Führerjének, de leejti a vezért ábrázoló modellt a magas hegyoldalról.

Jóllehet a színészek mindent elkövetnek, hogy hangban és mozgásban hűen jelenítsék meg a darab szereplőit, gesztusaik olykor mesterkéltnek tűnnek. A bemutató közönsége egyes részeknél nem tudta, hogy szabad-e vagy netán kell-e nevetnie. Az első felvonás - cselekmény hiányában - túl hosszú és ezért a feszültség alig tartható fenn. A darab csak a felvonások közötti szünet után gyorsul fel- olvasható a dpa beszámolójában.