"Imádok szerepelni" - Interjú egy amerikai Playmate-tel

Főiskolásként még csak belekóstolt a modellkedésbe, mikor hívták a Fox TV-től, vegyen részt a csatorna által közvetített Playmate-választáson. A barátja utálta az ötletet, a családja rajongott érte. Végül ötmillió néző kedvence lett. Lauren Andersont a sikerről és kapcsolatokról; az élet nagy dolgairól kérdeztük.

Lauren a magyar Miss Október

Lány a szomszédból: Playboy-modell kerestetik

- Honnan jött az ötlet a jelentkezésre?
- Valójában nem az én ötletem volt. Korábban is többször próbálkoztam modellkedéssel, és a verseny szervezői akadtak rá valahol a fényképeimre. Ők hívtak fel azzal, hogy nincs-e kedvem részt venni.

- Hogyan zajlott a verseny? Egyedül kellett felkészülnötök, vagy volt segítségetek?
- Hihetetlen méretű és nagyon profi csapat segített minket, szinte az egész Los Angeles-i Playboy-gárda a rendelkezésünkre állt. A verseny fordulóin fényképek készültek, ezek is segítettek a további felkészülésben, no meg volt egy tapasztalt segítőnk is: Eva Fabian, 1985 egyik legszebb Playmate-je. Egyébként már a verseny során sikerült összefutni Heffel is (Hugh Heffner, Playboy-alapító és legenda - A szerk.) - nem mindennapi élmény.

- Végül sikerült a nézőket meggyőznöd, hogy te vagy a legjobb. Mi történt azután?
- Egyszerre minden megváltozott körülöttem. Felismernek az utcán, ha belépek valahová, szinte azonnal a figyelem középpontjába kerülök. Hirtelen nagyon elfoglalt lettem, számtalan helyre hívnak.

- Barátok, közeli ismerősök - ők is megváltoztak?
- Inkább én változtam meg ezekben a kapcsolatokban. Ők persze rajongtak értem és a sikereimért, egészen elképesztő, mennyi segítséget és szeretetet kaptam tőlük. Soha senki sem volt féltékeny, soha egy pillanatnyi visszatetszést nem fedeztem fel senki arcán. Közeli kapcsolataimban csak egyetlen dolog változott meg; szakítottam a barátommal... Ő persze utálta az egészet elejétől végéig, aztán mégsem ezért szakítottunk. Azóta időm sem lett volna, hogy utódot találjak neki.

- Hogyan tekintesz a playmate-ségre? Szerinted befutottál már?
- Á, ez csak egy lépés volt a siker felé. Valójában persze én is színésznő szeretnék lenni. A fotózások után egyébként jó néhány felkérés is érkezett, nagy filmekbe - kis szerepekre. Egyelőre mindre nemet mondtam, szeretnék még tanulni, fejlődni, és majd aztán. Várok az igazira.

- Este a magyar Playmate-választás zsűritagja leszel. Mire fogsz figyelni a lányoknál?
- Hát persze a külső nem elhanyagolható dolog... De ez nem minden, tudni kell tálalni is. Ehhez pedig kultúra kell, nem is lehet megtanulni igazán. A fellépésedben benne van a múltad is, a neveltetésed is, a karizma és a személyiség nem felvett dolog.

- Milyen érzés, hogy felfigyelnek rád az utcán? Egyáltalán, élvezed ezt az új életet? Sokaknak gondot jelentene ennyi rivaldafény.
- Minden egyes percét élvezem. Persze nagyon oda kell figyelnem magamra, nem nézhetek ki akárhogyan. Felelősség is Playmate-nek lenni, de hála istennek nem teszi feszültté minden percemet. Imádok szerepelni.

Pál Attila