Krumpligombóc tésztája

Liszt, burgonya, zsír, hagyma, tejföl és paprika. Ennyi elég lehet a boldogsághoz, csak krumplileves helyett irány a dödölle, krumplipogácsa, vagy a paprikás gombóc, amik magukban is érvényesek, de a dödöllénél jobb köret vadhúsokhoz fel se merülhet. Tökéletes, megdönthetetlen kísérője őz, vaddisznó és szarvaspörkölteknek, raguknak.

A készítéskor sajnos szembesülnünk kell az amennyit felvesz intézménnyel. Az alábbi képeken megpróbáltuk ezt érzékeltetni. A meghámozott burgonyát éppen annyi vízben kell feltenni főni, ami ellepi, majd ha megpuhult, a főzővízzel együtt szétnyomkodni.

1. Ezt vissza kell rakni a tűzre, majd folyamatos keverés mellett evőkanalanként adagolni bele a lisztet és keverni. Amikor a liszt a nagy massza mellett porzik, készen van, nem vesz fel többet, jellemzően a krumpli súlyának fele lesz az a lisztmennyiség.

2. Ez a tészta innentől sokfelé hasznosítható, most rámegyünk a három legegyszerűbb, sós végkifejletre.

3. A paprikás gombóc egyszerűbb. A tésztából vizes kézzel gombócokat formázok és zsíros, sós vízben 6-7 perc alatt megfőzöm őket.

4. A gombócokat kiveszem a főzővízből, tejfölt keverek ki sóval, borssal, fűszerpaprikában és összemelegítem a gombócokkal. Magában ettük mindig, de egy szelet bőrén sült hal mellé szépen illene.

5a-b A krumplipogácsához a ragacsos tésztát lisztezett deszkára borítom, fél centiméter vastagra nyújtom. Pogácsákat szaggatok belőle, ezeket bő zsírban kisütöm, leitatom egy papírtörlőn és epegörcsöt kapok az ötödiktől.