A harisnya az igazi, az egyetlen. Célszerű erre a célra vásárolni egy újat, egyrészt mert, ami az orrán lyukas, az felel meg a célnak, amelyik meg nem lyukas az orrán, annak semmi baja, cserébe mosószer-illata van, ami egy harisnyán lehet előnyös, de a szörpünkben semmiképpen sem lesz az.
A harisnyanadrág egyik lábát egy lábosra kell körbefeszíteni, beleönteni a leszűrni kívánt tartalmat, felvenni a körbefeszített szárat és végigpréselni kézzel a lábfejig. Ott mindig elakad egy kicsit a trutymó, ezt idő és ízlés függvényében lehet nyomkodni, és kész is van. Aki ráér, akassza fel csöpögni pár órára, de ami a nyomkodás után marad benne, azért a pár cseppért nem éri meg vesződni. A harisnyanadrág sokat bír (bezzeg lábon semmit, de ez most mellékszál) ettől függetlenül fölösleges kimosni, mert olcsó, tehát érdemes többet vásárolni belőle a befőzés idejére.