Noha a hízás általában nem azért szokott problémát okozni az embereknél, mert nem megy, hanem azért, mert megy (mi az, hogy, nagyon is!), van, akinél a soványsága okoz problémát. A jó hír számukra, hogy ezt is meg lehet oldani, a rossz hír, hogy ha tényleg évek óta próbálnak hízni, és nem megy, akkor semmivel sem lesz könnyebb, mint lefogyni. Nem elméletben, mert elméletben borzasztó egyszerű a dolog, ha az ember hízni akar, akkor egyen. Sokat és sokszor. Ha valaki tartósan több kalóriát visz be, mint amennyit eléget, akkor ott hízás lesz, nincs mese.
Enni, enni, enni - de mennyit?
Akár hízni szeretne az ember, akár fogyni, hajlamos túlbecsülni egy dolgot: aki nem tud fogyni, az az elégetett kalóriák számát, aki pedig nem tud hízni, az a bevitt kalóriák számát. Úgyhogy először is vegyük elő az egyik monomániámat, a kajanaplót. Ha ugyanis nem tudunk hízni, egészen biztosan nem eszünk eleget. Figyelem. Nem azt írtuk, hogy nem eszünk sokat, hanem hogy nem eszünk eleget.
Ha valaki nem tud hízni, akkor erősen esélyes, hogy korántsem eszik annyit, mint amennyire a szervezetének szüksége lenne ahhoz, hogy építőmunkába kezdjen, úgyhogy itt az ideje megemelni a napi adagokat. Főleg a szénhidrátot. Igen, csoki és édesség is mehet, és nem, egy-két hét után egyáltalán nem lesz olyan élvezetes a dolog, mint azt elsőre mindenki gondolja. Testsúlykilogrammonként 60-80 kalóriát (kcal) kell bevinni naponta, ami egy ötvenkilós személynél is 3-4000 kcalt jelent. Ez nem különösebben nehéz feladat, főleg, mivel ha csak a hízás a cél, és tökmindegy, mennyi zsír van rajtunk, akkor nem kell válogatni az eszközökben, olajos magvaktól kezdve az édességeken keresztül bármi mehet. Csak éppen ha valaki képtelen hízni, akkor ezt a mennyiséget is rengetegnek fogja találni. Ha egyszer nekiáll, és összeszámolja a napi bevitt mennyiséget, ő is meg fog lepődni, hogy amiről azt gondolta, hogy rengeteg, az nem is olyan sok.
Pihenni. Sokat
Kevesen tudják, de a szervezetnek nemcsak a megfelelő mennyiségű tápanyagra, de sok pihenésre is szüksége van a hízáshoz/izomépítéshez. Elsősorban alvásra, mert alvás során olyan hormonális változások történnek, ami a szervezet számára elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelően regenerálódjon. Lehetőleg kerüljük a stresszt. A stressz ugyanis a kortizolszint növekedésével jár, a tartósan magas kortizolszint pedig izomleépítő folyamatokat indít be a szervezetben.
Felejtsük el a kávét és a cigit
Mindenkinek vannak történetei különböző emberekről, akik leszoktak a dohányzásról, és hipp-hopp fölugrott rájuk pár kiló. Ennek oka igen egyszerű: a cigiben levő nikotin egyfelől gyorsítja az anyagcserét, másfelől rövid távon éhségcsillapító hatással bír. Aki hízni szeretne, és leszokik, két legyet üt egy csapásra: visszalassul az anyagcsere, tehát az elfogyasztott táplálékból több fog felszívódni és hasznosulni, másrészt nem lesz, ami tompítsa az éhséget, és az orális ingerre való igény is megmarad (l. a frissen leszokottak kényszeres nassolása) - mindkettő igen jól jön, ha nem tudunk hízni, de szeretnénk. A kávéval egyfelől szintén az étvágycsökkentő hatás a probléma, másfelől meg a sok koffein által megnövelt kortizolszint.
Vitaminok
A B1- és B9-vitamin (folsav), valamint a cink hiánya étvágycsökkenést (is) okoz, érdemes ezekből megfelelő mennyiséget bevinni.
És mi van a mozgással?
Nehéz ügy. Alapszabály, hogy mozogni mindig kell, de aki egyáltalán nem tud hízni, azoknál nem a mozgás hiánya szokott a probléma lenni, hanem a túl sok mozgás. És itt nem a tervezett mozgással van a probléma: egy nap akár 3-500 kalóriát is elégethetünk az izgelődéssel-mozgolódással, lábrázással, zizegéssel. Mielőtt a túlsúlyos különítmény most megörülne, hogy na, majd akkor ő ezzel fog lefogyni, jegyezzük meg, hogy ez fogyáshoz semmire nem elég, viszont ha valaki hízni akar, és nehezen tud hízni, akkor kifejezetten rosszul jön az így elpazarolt kalória. A sportra meg ugyanaz vonatkozik, mint a fogyásnál: ha sportolunk valamit, akkor az azzal elégetett kalóriákat is csapjuk hozzá a napi szükséges mennyiséghez, és pótoljuk, akkor nem lesz különösebb probléma. De azért azt jól tesszük, ha a maratoni lefutását nem a hízókúra időszakában próbáljuk abszolválni.