A tejivó nem új találmány Budapesten: már a 19-20. század fordulóján megnyíltak az első ilyen üzletek, ahol elsősorban tejet, tejes italokat, másodsorban üdítőt, harmadsorban pedig péksüteményeket árusítottak - meséli dr. Saly Noémi, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa. A kor két különösen nagy tejivója a margitszigeti és az Erzsébet téri volt, ezt elsősorban gyerekekkel látogatták. Ezek a helyek egyfelől a pihenni vágyó polgári közönségnek szóltak, de az alacsonyabb osztályokból is látogatták őket. "A tejivókba jellemzően a nép egyszerű gyermeke járt: varrólányok, iparoslegények, masamódok, kifutófiúk - tehát azok, akik egyébként a kávéméréseket is látogatták." A kínálat nekik megfelelő volt, mert kifejezetten olcsón lehetett tartalmasat enni és inni. A kínálat a tej és tejeskávé mellett aludttej (főleg nyáron), limonádé volt, és a krachedli nevű málnás vagy citromos ízű szénsavas üdítő, amelyet speciális, golyós nyakú üvegben lehetett kapni. A golyó egyfajta kupakként működött, amelyet hüvelykujjal kellett benyomni, a speciálisan kialakított üvegnyak a golyót megtartotta, és ha az ember vissza akarta zárni, csak megrázta az üveget, és az italban levő szénsav visszanyomta a golyót a helyére. "Az ételkínálat egyszerű volt: túrós batyu, rétesek, kőttesek - szóval főleg reggeli és uzsonnasütemények"
A kávémérés és a tejivó között a különbség egyébként egyrészt az volt, hogy az előbbiben többféle kávét is lehetett kapni (a tejcsarnokokban általában csak tejeskávé volt, és gyakran azt is pótkávéból főzték), másrészt pedig az, hogy egy darab biliárdasztal lehetett bennük. (A kávéházakban két billiárdasztal, a tejcsarnokban egy sem.)
Cserpes István, a Cserpes Sajtműhely alapítója ehhez a hagyományhoz nyúlt vissza, amikor megnyitotta első tejivóját Budapesten. Ami a második tejivója volt - a legelsőt ugyanis Kapuváron nyitotta még évekkel ezelőtt, ám azt kénytelen volt bezárni. "Egy olyan méretű település nem tudta eltartani sajnos azt a tejivót" - mondta. Hiába volt ott is olyan népszerű, hogy "az egész megyéből odajártak", hiába szerette mindenki, nem volt elegendő a forgalom ahhoz, hogy fennmaradhasson. Cserpes István azonban a visszajelzésekből egyértelműen azt vette ki, hogy lenne igény egy ilyen jellegű helyre, és amikor a lehetőség adódott a kedvező üzletbérlésre, megragadta az alkalmat.
"Egyébként is voltak ilyen terveink, szerettük volna bővíteni a gasztronómiai palettát. Úgy okoskodtunk, hogy egy ilyen tejivó a cég többi termékét is népszerűsíteni fogja - és igazunk lett: a tejivó a Facebookon két-három hét alatt lekörözte a like-ok számában a jóval ismertebb termékeinket. És nagyon sokan a tejivón keresztül ismerték meg a sajtműhelyt és a többi termékünket."
Ami a Cserpes Sajtműhelyt ismertté és kedveltté tette (hogy tudniillik a hazai nagyipari vetélytársakat messze fölülmúló minőséget árult), az a tejivónál is fontos szempont lett: a szendvicsekbe való húsok kivételével mindent ők állítanak elő, amihez komoly kiszolgálóegységet kellett fölépíteni Kapuváron. "Ami péksüteményt a tejivóban lehet kapni, az mind saját, kapuvári sütés. Meg akartuk mutatni, hogyan lehet adalékanyagok nélkül jó kakaós csigát és egyebeket készíteni, egy kakaós csigába nem kell aroma, és különböző puffasztók, ahogy sok helyen csinálják. Csak tészta, cukor, kakaó. A sütemények frissen készülnek Kapuváron, ott a nyers tésztát lefagyasztják, és úgy szállítják a budapesti boltokba. Mindig olyan ütemben, amilyenben fogy, tehát mindig tudunk friss süteményt adni a vendégeknek."
A tejivó óriási sikerét (az első két hetet leszámítva gyakorlatilag telt házzal megy az első, sütő utcai egység, a második pedig a nyitás után azonnal tele lett), egyfelől azzal magyarázza, hogy a bloggerek kéretlenül is óriási hírverést csaptak a tejivóknak, másfelől pedig azzal, hogy "az emberek ki vannak éhezve a jóra". Olyannyira, hogy a két tejivó mellé hamarosan (a tervek szerint március közepén) nyílik egy harmadik is, ezúttal Budán. És terveznek továbbiakat is. "Ha minden jól megy, ötig meg sem állunk. Mindig azt gondolom, hogy ha Budapest ennyi gyorséttermet el tud tartani, akkor tejivóból is el kell férnie mondjuk ötnek."
Cikkünkhöz szerettük volna megszólaltatni a szintén a közelmúltban szintén tejivót nyitó Fornetti Kft.-t is, ám a kereskedelmi igazgató, dr. Bánhidi Attila a sajtóson keresztül jelezte, hogy nem kívánnak az ügyben megszólalni.