Van megváltás az ételallergiásoknak?

Az ételallergiások nagy része pontosan tudja, hogy milyen élelmiszerek ártanak neki, ezért értelemszerűen kerülik őket. Tényleg a teljes tiltás az egyetlen megoldás? Mitől lett népbetegség az allergia, ha egyáltalán az? A hipnotizőr szerint akár egy kezeléssel meg lehet szüntetni, az allergológus szerint ez svindli.

Az ételallergia az immunrendszer egyik kóros, eltúlzott válasza arra, ha téves módon veszélyesnek ismer fel valamely ételösszetevőt - a legtöbbször fehérjét. Tünetei lehetnek csalánkiütés, hányinger, gyomorfájdalom, hasmenés, bőrviszketés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, légutak duzzanata vagy akár anafilaxia (különböző tünetek, életveszélyes állapot).

Nékám Kristóf allergológus, a Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa és a Budai Allergiaközpont szakmai igazgatója szerint az allergiás reakciók öröklődhetnek, de egyéb okai is lehetnek a betegségnek. Ételallergia alakulhat ki például akkor, ha az anyának nincs elég teje, és a csecsemőt nyakon öntik egy vagy több idegen allergénnel, amely eltölti a még fejlődő bélrendszert. Ilyenkor az örökletes tényezők mellett még jobban megnő a rizikó.

A felnőttkori kialakulásban szerepet játszhat, hogy - az élelmiszerpiac globalizálódásával - nagyon sok új allergén szerepel az élelmiszerek között. Régen például nem nagyon volt szezámmag a magyar étrendben, mára viszont szinte minden pékségben van, ki is derült, hogy a lakosság körülbelül 3 százaléka érzékeny a szezámmag valamely fehérjéjére. Növelik az allergén fehérjék számát, így a kialakulás kockázatát az új konyhatechnológiák is. Nékám ezt azzal magyarázza, hogy különböző fehérjereakciókat lehet kötni különböző hőfokokhoz, tehát más fehérjékkel találkozik a szervezet akár 4-5 fokos hőmérséklet-eltérésnél is. Az alkoholizmus és bizonyos emésztőszervi megbetegedések pedig azzal segítik elő az allergiás reakciókat, hogy gyengítik a nyálkahártyát, amelyen keresztül így máshogy bomlik le és szívódik fel a fehérje.

Olyan ez, mint a Pavlov kutyája

Loós Balázs mester hipnotizőr hipnózissal gyógyítja az allergiát. "Olyan emberekkel foglalkozom, akik hisznek abban, hogy ki tudják magukat hozni a betegségből" - mondja. Szerinte az allergiás betegségek ugyanahhoz a témakörhöz tartoznak, mint a Pavlov kutyája jelenség (Ivan Petrovics Pavlov felismerte, hogy ha bizonyos ingerek összekapcsolódnak, akkor az egyes ingerekre is ugyanúgy reagál az állat, például a nyálelválasztással a csengetésre). A tudatos és tudattalan elme együttesen rögzít dolgokat, úgy, hogy az egyednek jó legyen.

A hipnotizőr a gyakori parlagfű-allergiát például sokszor gyerekkori traumára vezeti vissza. A parlagfű-virágzás időszaka a nyár, amikor a gyerekeknek szünet van. Ilyenkor jobban feltűnik, hogy a szülők nincsenek otthon, mert dolgoznak - magyarázza. A gyerekben ez problémát okoz, benne marad egy leküzdhetetlen konfliktus, mert hiába szeretné, hogy a szülők vele foglalkozzanak, nem tudja azt elérni. A parlagfű-allergia elsődleges tünete a könnyezés, ami a bánat velejárója is (sírás). A nyárhoz kötődik a parlagfű illata és a bánat is, a tudattalan hozzárendeli a kettőt egymáshoz, majd egy idő után a két inger különválik, és ha megnyomják a csengőt (megérzi a parlagfű szagát), megindul a reakció.

Loós szerint az ételallergia is hasonló mechanizmussal működik. Egy feldolgozatlan belső konfliktus következtében a szervezet egy ártalmatlan ingerre túlzott válasszal reagál. Ha például az anya nem akart gyereket - vagy fiút akart a lány helyett stb. - a baba megérzi ezt, és valahogy megpróbálja felhívni magára a figyelmet, feloldani ezt a konfliktust, az eszközkészlete viszont még csekély, így hasfájós lesz. Ilyenkor sok esetben tejallergiát álapít meg az orvos, amitől az anya és a gyerek közti konfliktus nem szűnik meg, mert adott esetben az anya csak még jobban kétségbeesik.

Az évek és a tapasztalási folyamat során a konfliktusoldás felismerése már megszületik valahol, a logikai működés azonban nem hagyja feloldani - magyarázza a hipnotizőr. Nagyon jellemző az emberekre, hogy mindent meg akarnak magyarázni; az azért, mert kezdetű mondatok általában arra szolgálnak, hogy meggyőzzenek arról, hogy ami rossz, az jó. Ezt a logikai működést oldja fel a hipnózis Loós szerint.

A kezelés során Loós a hipnózis és a Neurolingvisztikus Programozás (NLP) technikáját ötvözve tanítja meg a szervezetet a helyes, egészséges működésre. A kezelés alatt az elme és a test (az immunrendszer) megtanul olyan módon bánni az allergénnel, mint bármely más, ártalmatlan anyaggal, amellyel a szervezet a hétköznapok során találkozik, és az érzelmi gyökeret is feloldják - állítja a hipnotizőr.

Nem mindegy, hogy valaki az, vagy csak azt gondolja

Nékám Kristóf elutasítja az alternatív kezeléseket. Az allergológus szerint azért lehet mégis keletje és látszólag eredménye ezeknek a terápiáknak, mert az emberek nagy része nem tudja, hogy mi a baja. "Nagyon világosan meg lehet és meg is kell különböztetni, hogy valaki valóban ételallergiás, vagy csak azt gondolja magáról, hogy az. Minden szakmai felmérésből az derül ki, hogy az emberek 20 százaléka gondolja azt, hogy ételallergiától szenved, miközben a valódi allergiások száma a társadalom 2-3 százalékát teszi ki" - magyarázza. A tüneteket könnyű félremagyarázni is, mert egyebek mellett a krónikus bél- vagy hasnyálmirigy-gyulladás szimptómái is hasonlóak az allergiáéhoz.

Nékám szerint lehetséges az is, hogy valakinél, aki azt gondolja - magától vagy egy félrediagnosztizálás hatására -, hogy ételallergiája van, valójában pszichés probléma áll a háttérben, amelyen a pszichoterápia egyes fajtái valóban segíthetnek. A professzor szerint már az első lépés is átverés ugyanakkor ebben az esetben, mert mindenféle szakmai diagnózis, kórkép nélkül kezdenek el valamit kezelni, amire ráhúzzák, hogy allergia. A svindli tehát a diagnoszikával kezdődik, majd erre építenek egy olyan terápiát, amely tudományosan szintén elfogadhatatlan - teszi hozzá.

A professzor szerint azért is elengedhetetlen érteni az allergológia szakmai részét, mert nagyon nehéz kibogozni, hogy melyik az a konkrét termékcsalád, amelyik kiváltja a tüneteket. Ha sikerül, akkor a legegyszerűbb és célravezetőbb módja a kezelésnek a teljes elkerülés. Ebben az esetben felnőtteknél néha elégséges egy éven keresztül fenntartani ezt, ennyi idő alatt ugyanis elpusztulhatnak a túlreagáló sejtek, mert nem kapnak ingerületet, így megszűnhet az allergia. Ha nem sikerül pontosan belőni a kiváltó okot, akkor elsősorban a tüneteket kezelik, és különböző diétákkal kísérleteznek. Még egy - egyelőre kísérleti fázisban lévő - eljárás segíthet az ételallergiásoknak: egy immunterápia, amely szintén igényli az ok pontos megjelölését. Nékám szerint néhány év múlva rendelkezésre áll majd egy kezelés, amellyel az immunerősítő készítmények szedése mellett már nem lesz szükség az allergének kerülésére.