Miért olcsó a banán?

Gyümölcs, messziről jön, mégis egész évben olcsón kapható. Ráadásul a banánkereskedelem így is milliárdos üzlet.

A banánt mindenki szereti, a statisztikák szerint legalábbis ez a legnépszerűbb gyümölcs Magyarországon. Egész évben folyamatosan vesszük, és esszük is lelkesen, főleg télen, amikor itthon épp semminek sincs szezonja. Bármikor lépünk is be egy szupermarketbe, banán szinte biztos lesz a pulton, és az egyedi akciókat leszámítva ugyanannyiba is fog kerülni. Az ára pedig a magyar gyümölcsökhöz viszonyítva nem magas.

banán, Banánnal feltöltött polcok Debrecenben, az újonnan nyílt repülőtéri Tesco áruházban Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A KSH adatai alapján az idén január és április között 399-408 forint volt egy kiló banán. Olcsóbb, mint az eper, pedig az itt terem a szomszéd kertben. De hogy lehet olcsó valami, ami a világ másik végén terem, sok ezer kilométert utazik, és közben benzint zabál és munkásokat izzaszt? Arról nem is beszélve, hogy az utazásra kicsit kényes.

A machetétől a kosárig

A világon rengeteg fajta banán létezik, a METRO tapasztalata szerint nálunk viszont leginkább egyféle, a Cavendish nevű csemege- vagy desszertbanán fogy. A banán nagy része Latin-Amerikából, kisebb része pedig afrikai, karibi és csendes-óceáni országokból érkezik. Az itt kapható gyümölcs 80 százalékát hatalmas ültetvényeken termesztik, és csak kevés banán jön kis, családi gazdálkodásokból. A termelés két szezonban folyik, a nyári banán a télinél 20 százalékkal olcsóbb. A gyümölcstermés egyébként nemcsak az időjárástól függ, hanem attól is, hogy milyen a termelő ország belpolitikai hangulata. Ha az aktuális rezsim nevében épp egymást kell lőni, senki sem akar dolgozni menni.

A világ banánpiacának 86 százaléka évtizedek óta kilenc család kezében van, hozzájuk tartoznak az ismert márkák, amilyen például a Chiquita. Ezek a vállalatok kényesek a minőségre, így a termelés, szállítás menetét folyamatosan ellenőrzik, az első machetevágástól az utolsó doboznyi banán kiszállításáig. A nemzetközi banánkereskedelemmel foglalkozó vállalatok nagy disztribútorokkal állnak kapcsolatban, akik végül eljuttatják a terméket a kereskedőkhöz.

Nem útközben érik

A megrendelt áru egy hónap alatt, hajókkal érkezik meg a nagy európai (főleg holland, belga és szlovén) kikötőkbe. A zölden leszedett banán speciális csomagolóanyagban, állandó hőmérsékleten utazik, és mérnökök tucatjai dolgoznak azon, hogy utazás közben nehogy beérjen a gyümölcs. A kikötőkből ugyanis a banánt az érlelőüzemekbe szállítják, ahol minőségétől és a megrendelő igényeitől függően, 4-8 nap alatt készre érlelik. Ezalatt a kamrát először is felfűtik, amíg a gyümölcs 13,5-ről 19-20 Celsius-fokos hőmérsékletig melegszik, majd etiléngázt fújnak a gyümölcsre. A boltok az aktuális keresletnek megfelelő banánt rendelnek: télen, amikor jobban fogy, érettebbet, nyáron kevésbé érettet vásárolnak. Ha a boltban véletlenül félig zöld, félig barna banán akad a kezébe, az bizony szállítási hiba. A banán ugyanis 10-12 Celsius-fok alatt megfázik, és már az érlelés sem segít rajta.

A banántermelő országok nem túl gazdagok és a helyi munkások bére alacsony ugyan, de a termelési kockázatok, a téli-nyári áringadozások, a különleges szállítási, érlelési igények alapján a banán simán lehetne drága is. De nem az.

Ami az ár mögött van

Patus Gábor, az ukrajnai SPAR-kirendeltség kereskedelmi vezetője elmondta, hogy a banánkereskedelem jól kontrollált, alaposan megszervezett tevékenység, amiben kisszámú, de annál nagyobb piaci szereplő vesz részt. A banán az egész világon nagyon kelendő, az év minden szakában veszi a nép, így a disztribútorok hosszú távú szerződéseket kötnek a kereskedőkkel, nagy mennyiségeket vásárolnak a termelőktől. Kevés ember pedig rengeteg banánon kis haszonkulccsal is sokat keres, és még nekünk sem kell drágán adniuk.

A piac kiszámíthatósága miatt a forgalmazók fél, egy évre előre megrendelik a banántermelő nagyvállalatoktól a gyümölcsadagot, előre lefixálják az árakat. Ha pedig a berendelt banánnál több kell, drágábban ugyan, de még mindig vehetnek az európai kikötőkben. A fix árakban benne van a szezonális árkülönbség, így ezzel mi már nem találkozunk a boltban. A nagy mennyiségben rendelt, fix árakon érkező banán a piac minden szereplőjének ideális: a kereskedők tervezhetnek, mi pedig stabil áron vásárolhatunk.

A megrendelt banánt havonta, előre ki is kell fizetni a termelőknek, szóval a forgalmazók kockáztatnak, sok pénzük áll a termékben, de mivel a banán mindig fogy, a kereskedelem így is megéri. Nagyon megéri. "Mindenki, aki ebben az üzletben benne van, az stabil, jó haszonnal rendelkezik, és itt milliárdokról van szó" - mondta Patus Gábor. Ha egy kiló bolti banán árából levonjuk az áfát, a csomagolási, a szállítási, kikötési és érlelési költséget, akkor az ár körülbelül 8 -8 százaléka a kereskedő és a disztribútor haszna, közel 50-60 százalékot pedig a banántermelő családok tesznek belőle zsebre.

A banán azért sem lehet túl drága, mert a boltok számára stratégiai termék. Ahogy Gál Judit, az Auchan Magyarország Kft. kommunikációs menedzsere mondta, a banán "egész évben, folyamatosan kapható, kihagyhatatlan termék. Ez a legnagyobb volumenű import termékünk." Mivel sokan vesznek banánt, nem mindegy, hogy hol mennyibe kerül: ahol olcsó, oda megyünk vásárolni. Ha pedig a vevőnek ilyen fontos ez a termék, akkor a kereskedő is igyekszik lenyomni az árát.