A férfiaknak meleg, a nőknek gyors étel kell

Legalábbis akkor, ha vigasztaló kosztra vágynak. Gondoljon a kedvenc ételére. Arra, amelyiket akkor eszi, ha kényeztetésre vágyik, arra, aminek már az első falatja is megnyugtatja. 

Boldogság Forrás: AFP

Az éhség általában lassan, az utolsó falatok után három-négy órával jelentkezik, és evés után húsz perccel eltűnik. De csak akkor, ha a testünknek van szüksége ennivalóra. Ha az evést az érzelmeink vezérlik, akkor sóvárgunk, és ezt a vágyat gyakran egy kiadós kosztolás sem mulasztja el. Bár az emberek különböznek abban, hogy mennyire hajlamosak az érzelmi evésre, a legtöbbünk életében akad olyan fogás, ami megnyugtat, ellazít, kényeztet, olyan, amitől egyszerűen jobb lesz a kedvünk, legyen az a túrós csusza vagy a gumicukor. Ezt nevezi az angolszász szakirodalom comfort foodnak, vagyis vigasz kosztnak. (Vagy istápnak. Esetleg nyuginyaminak. Ahogy tetszik.)

Miből lesz vigasz koszt?

Jelentős egyéni különbségek vannak abban, hogy kinek mi a kedvenc kényeztető kajája, de az biztos, hogy az az étel kapcsolatban áll egy múltbéli emlékkel, általában a gyerekkorunkból. Az emlék lehet esemény, így lehet vigasz koszt mondjuk a kisgyerekkori kényeztető szülinapok oroszkrém tortája, de asszociálódhat különleges személyekhez, nagymamákhoz, anyukákhoz is. Ilyenkor nem maga az étel jutalmaz, hanem a szeretett személy és a vele töltött idő emléke. Ezért lehet az, hogy rántott hús, tejbegríz vagy akár a bundás kenyér íze is akkora örömet okoz. A kulináris értékük ugyanis ezt nem nagyon magyarázza.

A vigasz koszt okozta jól-lét fakadhat abból is, hogy felidézi az étel fogyasztásakor átélt pozitív hangulatunkat, ilyen például, ha egy stresszes nap után veszettül vágyunk az Olaszországban megkóstolt amarettóra. Azok az ételek tehát, amik a boldog időket juttatják eszünkbe maguk is boldoggá, oldottá tesznek és rengeteget segítenek a magány leküzdésében is. És bár mindenkinél más az istáp, léteznek alapvető nemi és korosztályi jellemzők.

Szték vagy fagyi?

A pszichológusok sokáig úgy gondolták, hogy vigasz koszt csak magas kalóriatartalmú, rossz minőségű étel lehet, amiben főleg a cukor és a zsír jutalmaz. Egy-egy étel pedig egyszerű tanulási folyamatokon keresztül válhat jutalmazó kedvencé, azaz ha egyszer jobb kedvünk lett tőle, akkor újra és újra enni fogunk belőle. Ezekben az elképzelésekben ugyan van igazság, de ahogy Brian Wansink kísérletéből kiderül, a dolog korántsem ilyen egyszerű.

A Cornell Egyetem gasztropszichológusa közel 1500 amerikai vizsgálata után azt találta, hogy a nők inkább nassolni szeretnek, ha vigaszra vágynak, míg a férfiak a tápláló, meleg ételeket választják.

Hogy miért?

A nők olyan ételt keresnek, ami egyszerű, könnyen hozzáférhető, olyat amiről nem a főzés és a mosogatás jut eszükbe. A nőket az az étel kényezteti, ami felszabadítja őket a feladatok alól, amivel kiléphetnek a szerepükből. Persze ennyi erővel a fagyi és csoki helyett nyugodtan választhatnák torót is. A férfiak ezzel szemben törődésre, gondoskodásra vágynak, bennük a levesek, sztékek, testes egytálak keltik azt az érzést, hogy ők vannak a figyelem központjában. Érdekes az is, hogy míg a nőknek a vigasz koszt fogyasztása után gyakran lelkiismeret furdalásuk van, a férfiak inkább elégedettséget éreznek. Hasonló a helyzet az idősebb generációval is. Ötvenöt felett a vigasz koszt inkább főétel, aminek fogyasztói nem aggódnak sokat, míg a 18-35 éves, egészségtelenebb ételeket választó korosztálynál gyakoribb az evés utáni kényelmetlen érzés.

Bár Magyarországon még nem készült felmérés a tipikus vigasz kosztokról, szerkesztőségi tippünk szerint a rántott hús, a tojásos nokedli és az almás pite valószínűleg szerepelne a listán. Ön mit gondol?