Semmi sem öli meg a sós aranyakat

Évi hatmilliárd forintos forgalma van a hazai ételízesítő-piacnak, a Piros Arany, Gulyáskrém, Erős Pista trióból még a válság alatt is egyre többet fogyott. A Piros Arany ötven éve ugyanolyan, és ahol vannak magyarok a világon, ott előbb-utóbb ez a magas sótartalmú paprikakrém is megjelenik. Mi a tiktka?

Csupa só

A Piros Arany sótartalma 10 gramm/100 g termék (az Erős Pistában 11,5 g), ami jelentős mennyiség, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány napi 5 mg-ban állapítja meg egy átlagos egyén sószükségletét. A magas sótartalom nem ritkaság az ételízesítők szegmensében, az OÉTI táblázata szerint a különböző levesporok, és szárított ételízesítők ennek többszörösét tartalmazzák: a Vegeta 56,7 grammot, a Kotányi ételízesítő 59,5 grammot. A paprikakrémek között a Gustoso paprikakrém 13,3 grammal vezet, a Le Gusto és a kalocsai édes paprikakrém fél grammal vannak lemaradva a Piros Arany mögött.

A magas sótartalomra az Univer vállalati kapcsolatok igazgatója, Avramucz Attila szerint a tartósítás miatt van szükség. Mivel a Piros Arany hideg eljárással készül, nem teszik ki hőkezelésnek a feldolgozás során, az ugyanis megváltoztatná a paprika ízét. De mivel ételízesítőről van szó, a használó már eleve kalkulál a hozzáadott krém sózásával - mondta. Erre a terméken külön felirat figyelmeztet.

Az összetevők és a sótartalomra figyelmeztető felirat. Forrás: Táfelspicc

A magyarnak ételízesítő kell

A Nielsen kiskereskedelmi indexe szerint a hazai ételízesítő piac évi hatmilliárd forintos forgalmú szegmens, és ez szinte alig csökken, egy 2010-es adat szerint például a 2009 április és 2010 március közötti időszakban mindössze egy százalékot esett. A hazai piac legöregebb és legkultikusabb szereplője az Univer által gyártott Piros Arany. Az ízesítőpiac másik két központi szereplőjével, a Gulyáskrémmel és az Erős Pistával együtt évről évre növekvő forgalmat könyvelhetnek el, amiben komoly szerepe van a környező országba történő exportnak is. A legnagyobb célpiac a román, majd ezt követik a többi szomszédos országok, de - mint Avramucz Attilától megtudtuk - mindenhova szállítanak ezekből a termékekből, ahol jelentősebb magyar közösség él.

Az 1965-ban piacra dobott termék elmúlt közel ötven évét Avramucz két korszakra osztja. A rendszerváltás előtti időszakot a védett piaci körülmények jellemzik, melynek során a termék (a néhány évvel később bevezetett gulyáskrémmel együtt) gyakorlatilag uralta a piacot, és majdnem minden háztartásba eljutott. Népszerűségét a szegényes árukínálat mellett az újszerűség is fokozta: "Ez volt az első olyan paprikakészítmény, amit egész évben, szezontól függetlenül lehetett fogyasztani, addig csak a szárított illetve egyéb módon, például ecetben tartósított fűszerpaprika volt hozzáférhető, aminek teljesen más karaktere van."

Forrás: MTI/Jászai Csaba

A rendszerváltás után megjelentek más, hasonló profilú termékek is, ám a Piros Arany addigra olyan előnyre tett szert, hogy nem nagyon ingott meg a piaci pozíciója. A krém az évtizedek során hasonlóan köznevesült, mint a rotring, a dzsip, vagy - hogy hazai példát is hozzunk - a túrórudi. Avramucz a termékek sikerének kulcsát egyfelől abban látja, hogy kedvező ár/érték arányuk miatt széles fogyasztói rétegek vásárolják, másfelől pedig a marketingértéket jelentő terméknevek számlájára írja: "Egy 'nyers darált erős paprika' nevű termék sosem futhatott volna be akkora karriert, mint a vidékies romantikát és paraszti kultúrát idéző Erős Pista".

Az elmúlt huszonhárom évet a folyamatos forgalomnövekedés jellemezte a Piros Arany, a Gulyáskrém és a rendszerváltáskor piacra dobott Erős Pista esetébe is. Avramucz szerint még a 2008-as általános recesszió sem tudta megállítani a növekedést, az Univer cégcsoport 2012-ben csaknem 30 milliárd forint nettó árbevételt produkált.

Forrás: Táfelspicc

Mire használjuk, mivel lehet kiváltani?

Noha a Piros Arany használata többek szerint a gasztronómiai barbarizmus egyik legbiztosabb jele, Takács Lajos, a Laci!Pecsenye! séfje el tud képzelni olyan helyzetet, amikor jól jöhet egy tubus.

"Ha az ember elmegy kempingezni, vagy olyan helyen van, ahol nehéz dolgokat beszerezni, akkor hasznos lehet, ha például lecsót, vagy pörköltet készítünk és dúsítani akarjuk a szaftját. Nyilván vannak jobb megoldások a kiváltására, jó, piacon kapható paprikát otthon sokkal finomabbra el lehet készíteni dunsztolással, és nem is lesz olyan sós."

Segal Viktor inkább a házi készítést szorgalmazza, mert az mindig jobb minőségű lesz, és ízben is változatosabb. "Nagyon jó fűszerpaprikákat kapni, amiket ledarálva és finom olajban eltéve tudunk sokáig használni. Ráadásul ha mi készítjük a paprikakrémünket, akkor tudunk játszani a csípősséggel is, nem kell, hogy mindegyik ugyanolyan csípős legyen."

Régen is ugyanilyen volt

A recept minden esetben változatlan: pontosan ugyanazt a terméket állítják elő most, mint amit 1965-ban, ami a fogyasztói kötődés szempontjából nagyon fontos - tudtuk meg Avramucz Attilától. Ugyanez a változatlanság igaz a Túró Rudira is, bár azt a fogyasztók előszeretettel hozzák fel a régen minden jobb volt példájakjént.