Mi az a smörgåsbord?
A smörgåsbord svéd kifejezés, amely a Skandináv országokban az ünnepi étkezések jellemző formája: hideg és meleg ételek felsorakoztatása egy nagyobb asztalon, amelyről mindenki szabadon tehet bármit a tányérjára. A smörgåsbord alapvetően a szendvics és az asztal szavakból áll össze. A különböző országokban használt kifejezések a smörgåsbordra legtöbbször hideg asztalt vagy büfét jelentenek, rajtunk kívül a litvánok nevezik még ezt az étkeztetési formát svédasztalak.
Lehet reggeli, ebéd vagy vacsora, leginkább éttermekben, szállodákban és hajókon találkozunk vele, ahol embertömegeket kell lehetőleg kulturáltan megetetni. Ebben az esetben kézenfekvő választás a svédasztal - mindenki vesz magának, annyit, amennyi jól esik, a személyzetnek csak az edényeket, melegentartókat kell feltölteni. Persze otthon is összeállíthatjuk a saját svédasztalunkat saját fogásokkal, ami lehet könnyed vagy formális jellegű, de mindenképpen közelebb áll a smörgåsbord eredeti jelentéséhez.
A smörgåsbord története
A smörgåsbord valószínűleg a 16. század környékéről származik a svéd arisztokrácia lakomáiról. Ezeken felállítottak egy asztalt, a brännvinsbordot, amelyen a házigazda italokat, jellemzően égetett szeszeket és kis falatkákat (általában kenyér, vaj, sajt, hering) szolgált fel. Később az előételek száma egyre nőtt, így azok átkerültek a vacsoraasztalra, sőt, vacsorává váltak, az előételeknek külön dedikált asztal pedig lassan eltűnt a vacsorákról.
A smörgåsbord eleinte csak előételként működött, ezeket a hideg és meleg fogásokat vacsora előtt 3-4 órával kezdték felszolgálni. Az 1912-es stockholmi olimpián az éttermek átálltak arra a gyakorlatra, hogy a smörgåsbord ne csak előételeket, hanem főételeket szolgáljon fel. Világszerte akkor vált ismertté, amikor 1939-ben a New York-i világkiállításon a svéd pavilon éttermében forgó svédasztalok voltak, ekkor hagyták el (persze a svédek nem) az eredeti kifejezés svéd betűit. A smorgasbord egy fajtája a julbord, amely a svéd karácsonyi vacsorát jelenti.
Etikett a svédasztalnál
A svédasztalt illem szerint az óramutató járásával megegyező irányban járjuk körbe egy kiinduló pontról, amelyet az ott tornyosuló tányérokról lehet felismerni: fogunk egy tányért és elindulunk a szimpatikus ételek felé. Mindenből csak keveset szabad a tányérra tenni, mivel a tányérról lefolyó felhalmozott ételkupac kifejezetten illetlenségnek számít. Éttermekben minden fogáshoz más-más tányér jár, amelyeket elég az asztalon hagyni. Ne essenek abba a hibába, hogy mindenféle fogásokat összekevernek, hideget meleggel, halat hússal, mivel egy jó svédasztalos étkezésnél is megvan az ételek sorrendje.