A rénszarvas északi lény. Skandináviában észak-Oroszországban, Kanadában, Alaszkában, Ujgurföldön is honos, de Grönlandra és Izlandra is sikeresen betelepítették. Az észak-amerikai alfajokat karibunak, míg az eurázsiaiakat tarándszarvasnak nevezzük, aminek háziasított formáját becézzük rénszarvasnak. A háziasítás egyébként réges-régen, úgy háromezer éve megtörtént, azóta a szarvas nemcsak tejet, húst és bundát biztosít a gazdájának, de az igát is húzza, ha kell. Vagy a szánt. Sok ajándékkal.
A világ különböző pontjain élő rénszarvasok egészen különböző méretekben fordulnak elő, testhosszuk 120–220 cm, marmagasságuk 87–140 cm, testtömegük pedig 60-318 kg között mozoghat. Az észak-európai rénszarvasok egyébként a többihez képest kicsik, szóval Rudolféknak nem volt valami könnyű dolguk azzal a nehéz szánnal az éjjel. A rénszarvasok szeretnek vándorolni, úsznak, ha kell és rosszkedvükben durván harapnak. Különlegességük, hogy egyrészt futás közben hangosan kattognak a lábízületeik, másrészt a többi szarvastól eltérően náluk a nőstények is hordanak agancsot. Mivel a hímek a tél elején hullatják el agancsukat, a nőstények valamivel később, míg a vemhes állatok kihúzzák egészen tavaszig, minden esély megvan rá, hogy Rudolf valójában egy csaj. Persze a Mikulás szempontjából ez mindegy. Nemtől függetlenül bármelyiket boldogan befalja.
Na, de akkor mit eszik a Mikulás?
Mivel az északi (főként az észak-európai) konyhák általában egyszerűek, a legtöbb helyen a rénszarvasreceptek sincsenek túlbonyolítva. Általában kell hozzájuk némi zöldség, lágy fűszerezés és sok bogyó, például vörösáfonya, madárberkenye, borókabogyó vagy köviszeder. Ez az egyszerűség egyébként a rénszarvashúshoz tökéletesen megfelel, amúgy is markáns az íze.
Ha nekiállna az otthoni rénszarvas-vacsorának, készüljön rá, hogy Rudolf nem adja magát könnyen, szóval ahhoz, hogy ehető kosztot készítsen belőle időre van szükség. Kivéve persze, ha rénszarvassztérkre utazik: az fél órán belül megvan.
Einar Overas norvég szakács a 18 dekás szarvasbélszínt közepes hőfokon oldalanként két percig süti a serpenyőben, majd 180 fokon 8 percre a sütőbe tolja és pihenteti még vagy 10 percig.
Mikael Forselius svéd celebszakács pedig a sztékjét friss céklán, aprószemű burgonyával, tejföllel és borsmártással kínálja.
A sztéken túl a rénszarvasból gyakran készül ragu, ilyen például a finnek tradicionális esküvői eledele a bidos, azaz a hagymás, krumplis, répás rénszarvasragu, amit 1,5 óra párolás után malátakenyérrel szoktak tálalni. Lappföldön gyakran készítik úgy a szarvasragut, hogy a még a részben fagyott húst dobják a serpenyőbe és főzik néhány órán át lassú tűzön.
A skandinávok szeretik a szarvas minden részét felhasználni, a norvégok például töltik a szívét szalonnás, új hagymás, gombás töltelékkel, hogy aztán 1-1,5 óra főzés után enyhén tejszínes mártásban, vörös áfonyával körítsék, a nyakhúst pedig keverik darált disznóhússal, hogy fasírtként süssék ki. Grönland egyik nép eledele a suaasat, az hagyma és krumpli hozzáadásával készülő kiadós leves, amit aztán árpával vagy rizzsel sűrítenek. Mondjuk a suaasat nemcsak rénszarvasból, de fókából, bálnából vagy tengeri madarakból is készülhet.
Észak-Amerikában bezzeg nem ilyen letisztult rénszarvaskészítés. Alaszka büszkesége a rénszarvas kolbász, amit aztán kisütnek magába, vagy belecsempészik bármibe a tésztától a burgeren át a levesekig. Az alaszkaiak szeretnek pitét és csőben sült egytálat is készíteni a szarvasból, ahogy húsgombócként is tökéletesen megfelel nekik, persze spagettihez.
A rénszarvashúsban tehát elég sok a lehetőség, így ha Rudolf esetleg a háza tetején ragadt, ne habozzon megkóstolni.