Pontosabban tészta, pattogatott kukorica és csokidiéta. (Pedig már önmagában az is eszméletlenül jól hangzott, hogy csokidiéta, igaz?) Nem minden esetben illeszthető be a karácsonyi menübe, de egy próbát megér. A diéta lényege, hogy minden nap enni kell csokoládét, valamilyen tésztát (az öntetet lehet variálni, a passzírozott, kellően sűrűre főzött szegedi halászlé meg lehet öntet, ha nem tévedek, úgyhogy végül is be lehet illeszteni minden karácsonyi menübe, ahol nem bajai a trend). Sajnos az engedélyezett napi csokiadag rettenetesen kevés, mindössze harminc gramm. Ez valószínűleg csak arra elegendő, hogy a nagyon erős sóvárgást csillapítsa. A diéta sok gyümölcsöt és zöldséget ír elő, ezen felül tízóraira és uzsonnára pattogatott kukoricát, ebédre és vacsorára valamilyen tésztát, késő este pedig pattogatott kukoricát és csokit.
Előnye: Mindennap ehetünk csokit!
Hátránya: nem szabad alkoholt fogyasztani, és marha- illetve disznóhúst enni, tehát a töltött káposzta ugrott sajnos. És a csoki is elég kevés ahhoz, hogy megérje.
Dr. Sanford Siegal 19975-ben fejlesztette ki ezt a diétát, amikor diétázó betegei számára keresett megoldást az éhségrohamok csökkentésére. Meg is találta azt egy sütiben, aminek segítségével havi 7 kiló fogyást ért el a betegeinél. Eddig a jó hír.
A rossz hír, hogy ez a süti nem olyan klassz süti, mint amilyet karácsonykor elénk tesznek az asztalra, annál lényegesen rosszabb. Egy aminosavakat is tartalmazó süteményről van szó, ami elnyomja az étvágyat, és aminek segítségével könnyedén tartható a napi nyolcszáz kalóriás energia bevitel. Összesen napi egy étkezés van, amikor 200 gramm csirke pulyka vagy halhúst ehetnek. A napi étrend ezen kívül hat sütiből áll, amit a diétázók akkor fogyasztanak, amikor éhesnek érzik magukat.
Előnye: nagyon jól hangzik
Hátránya:
Na, itt aztán tényleg annyi csokit és bejglit ehetünk, amennyit csak bírunk. A diéta mögötti elgondolás, hogy vannak bizonyos ételek (általában rostban gazdag, nyers zöldségek, például a spárga, karfiol, cukkini, káposzta, szárzeller, brokkoli), amelyeknek a megemésztése elvileg több energiát von el a szervezettől, mint amennyit maga az étel tartalmaz.
Egy darab szárzeller például 5 kcalt tartalmaz, de a megemésztése során a szervezet 95 kalóriát használ el. Kezdjük már kapizsgálni, mekkora profit van ebben? Ha reggel megeszünk tíz szál zellert, simán összehoztunk egy 900 kalóriás mínuszt, amit úgy egyenlítünk ki, ahogy akarunk. Ha belegondolunk, ezzel a módszerrel aztán tényleg csak a saját gyomrunk szab határt annak, mi mindent ehetünk végig a karácsonyi menüből.
Előny: Bármit ehetünk. De tényleg.
Hátrány:
A Táfelspicc magazin „egyél amennyit akarsz karácsonykor™”-diétája
Ezt most találtuk ki, de igazából semmivel sem rosszabb, mint bármelyik eddig ismertetett megoldás, sőt: azokkal szemben megvan az az előnye, hogy működik hosszútávon. A diéta lényege, hogy a karácsonyi szilveszteri időszakban azt eszünk, amit csak akarunk, és annyit, amennyit akarunk. Csoki, süti, bejgli, rántott hús, sült hús, kalács, gumicukor, minden mehet, de tényleg.
Na és most jön a trükk: ha ennek az időszaknak vége van, akkor elkezdünk egy rendes, frankó diétát, ami egészen következő karácsonyig tart, amikor megint végignyomhatjuk a Táfelspicc-diétát™ .
A vicc ugyanis az, hogy ha egész évben odafigyelünk arra, mit eszünk, akkor az az egy hét karácsonykor nem oszt és nem szoroz.
Előnye: működik
Hátránya: csinálni kell egész évben