Történet
A Gundel-dinasztia a magyar vendéglátás egyik alapköve, a legtöbb máig ismert klasszikussá vált fogásuk Gundel Károly nevéhez fűződik. Ilyenek a gombafejekkel készült saláta, a Csíki-mártás, a Gundel-tokány vagy a pittsburghi borjúborda. A leghíresebb mégis a Gundel-palacsinta, amely dióval, rengeteg rummal és finom, kesernyés étcsokoládéöntettel készül, és csakis forrón érdemes fogyasztani.
Minden híres ételhez fűződik legenda: a recept állítólag nem a Gundel családnak, hanem Márai Sándor feleségének, Lolának köszönhető. Gundel tőle kapta a receptet, amely egy ideig Márai-palacsintaként futott az étlapon, de a kommunizmus alatt Márai emigrálásával és tiltólistára kerülésével a desszertet is át kellett nevezni, így a dallamos Lola helyett Gundel-palacsinta lett belőle.
A recept
A Gundel-palacsintát többnyire éttermekben találjuk, de sokszor minek: rengeteg félreértelmezett, pudingban tocsogó, szottyos, bébipapi-szerű desszert lesz belőle, kihagyják a sok lágy öszetevő mellett a vajon pirításból, a darabos dióból adódó, egyensúlyteremtő roppanást.
Az eredeti recept szerint nem kell flambírozással szórakozni: a rumos-diós töltelékű háromszögeket tálalás előtt vajon pirítják, majd a csokoládéöntettel -nem tocsogva- szervírozzák. Ó, igen. Aroma helyett használjanak igazi rumot: ha nem akarnak beruházni egy egész üvegre, egy kocsmából kérjenek egy felest elvitelre, mert miért ne? A diót sem érdemes teljesen, porrá darálni, a tészta ropogós kérge mellé jól jön még a krém diódarabjait is harapni, a csokoládé pedig ét legyen, mert a tejcsokoládétól kifejezetten gejl lenne a desszert, tönkremegy a harmónia.
Gundel-palacsinta
Elkészítés idő: nettó 30 perc, bruttó 45 perc
Alapanyagok:
a töltelékhez:
a csokoládéhoz:
A töltelékhez a mazsolát rumba áztatom. A cukrot és a tejszínt elkeverem, ráöntöm a dióra és az apróra vágott kandírozott narancshéjra, majd hozzáadom a rumos mazsolát. Alaposan összekeverem, félreteszem kihűlni.
Az öntethez a csokoládét gőz felett megolvasztom, fokozatosan hozzáadom a tejet, végül a rumot.
A palacsintákat megtöltöm a diókrémmel, először félbe, majd megint félbehajtom őket. Egy forró serpenyőbe dobom a vajat, ezen pirítom meg a háromszögeket. Forrón, a csokoládészósszal leöntve tálalom.
Sok kell belőle, nagyon sok.
További palacsintákat ezen a linken találnak.