Közösségi kertek és a bürokrácia
A közösségi kerteket általában használaton kívüli, lepukkant városi területeken alakítják ki. A terület tulajdonosától kapott engedélyeket követően a szervezők általában talajrendezést (gaztalanítás, talaj feltöltése minőségi termőfölddel) követően felparcellázzák, és a jelentkezőknek kiosztják művelésre. A jelentkezők általában saját parcellán termeszthetik a növényeket, de előfordul olyan is, hogy többen összeállnak, és kertészkednek egy parcellán.
A közösségi kerteknek, vagy nagyvárosi kerteknek több üzemeltetője is van. Az egyik a KÉK (Kortárs Építészeti központ, hozzájuk tartozik a Millenárison tavaly bezárásra ítélt Lecsós kert, a Corvin sétány közelében található Leonardo kert és a Grund kert, vagy a kecskeméti Hukk). A másik nagy kertalapító a Városi Kertek Egyesület, hozzájuk tartozik a Békási kert, a kispesti Aranykatica kert, az Első kispesti kert.
Aki ilyen helyen szeretne kertészkedni, először is el kell határoznia, hogy komolyan szeretné csinálni. Nagyfokú illetlenség ugyanis parcellát vagy kertészkedési hozzáférést kérni, utána pedig fél gőzzel, vagy semennyi gőzzel nem csinálni. Aki érez magában kellő elszánást, az vegye fel a kapcsolatot a hozzá legközelebbi kert szervezőjével (az elérhetőség minden esetben megtalálható a kertek honlapján), és igényeljen parcellát. Mivel a jelentkezők száma általában meghaladja a kertekben kialakított parcellák számát, a szervezők általában sorsolással döntik el, ki kaphat parcellát.
A parcellához jár egy kulcs, amivel be tudunk mennni a kertbe, ezeket a kerteket ugyanis zárni szokták, nem is voltak lopások - illetve nem jellemző.
"Elvétve történtek lopások, azok sem voltak jelentősek, inkább arról volt szó, hogy a Millenárison játszó gyerekek beszabadultak a kertbe, és csipegettek" - meséli egy kollégánk, aki tavaly paradicsomot, koriandert, bazsalikomot és paprikát termesztett a Lecsós kertben. A Lecsós kert - annak ellenére, hogy a legismertebb közösségi kert volt, elég sokszor volt kénytelen a Millenárissal küzdeni - a Millenáris illetékesei ugyanis nem mindig segítették a hatékony kertészkedést: "Nem voltak valami együttműködőek. A focibajnokság idején például a legnagyobb hőség idején elzárták a vízcsapokat, és a szomszédos vécéből kellett hordanunk a vizet." - mondta a megkérdezett.
A közösségi kert közösségi oldala nem üres szlogen: a parcellahasználók nemcsak saját, de más parcelláit is gondozták. "Teljesen természetes volt, hogy ha látom, más nem tudta meglocsolni a növényeit, vagy napok óta nem jutott ki a kertbe, akkor én megöntöztem" - mondta egy másik megkérdezett, aki szerint teljesen normális, megszokott volt egymás segítése, akár tanáccsal, akár mással.
Amire szükség van a közösségi kertészkedéshez:
Vetőmag/Palánta
Hát ez elég nyilvánvaló kapitányos, de attól még muszáj leírni. Ha valaki kertészkedni akar, ahhoz kelleni fog vagy vetőmag, vagy valamilyen palánta, amit el tud ültetni. Válasszunk igénytelenebb, nagyobb tűrőképességű fajtákat, amik nem sérülnek be, ha kicsit gyakorlatlanabbak vagyunk.
Szerszámok
Mivel nem hatalmas területekről beszélünk, senki ne gondoljon irtózatos hardver igényre – de egy két kisebb kerti szerszám beszerzését nem úszhatjuk meg (illetve vannak olyan kertek, ahol igen, de nem ez a jellemző): vödör, locsolókanna, kis kézi ásó, dugványozó, talajlazító mindenképpen kelleni fog.
Szabadidő
Akárhonnan nézzük, a kertészkedés időigényes. Ha mindössze arról az 5-10 négyzetméterről van szó, amit egy parcellában ideadnak nekünk, akkor is. Heti három, de inkább négy alkalommal meg kell nézni a növényeket, szükség esetén locsolni, gondozni őket – ez általában nem több nettó 20-30 percnél, de az oda és visszaúttal együtt, már könnyen elérheti az egy órát is. Amikor belevágunk vegyük ezt figyelembe. és azt is, hogy a növények ugyan megengedőbbek, mint egy kiskutya, vagy macska, azok sem szeretik, ha rendszeresen elmarad a gondozás.
Ha nem jut parcella, szervezzünk kertet
Ha valakinek nem jutott parcella, viszont mindenképpen szeretne kertészkedni, szervezzen sajátot. A mozgalomnak nemcsak a kertészkedés részében hangsúlyos a közösségi szál: az úttörők szemmel láthatóan fontosnak tartják, hogy egyfolytában bővüljön a rendelkezésre álló, kertészkedésre alkalmas terület. Ehhez külön kalauzt írtak mindenki számára, aki érez magában kellő elszánást ahhoz, hogy közösségi kertet indítson.