Az olyan alapvetéseket, mint a leheletet, sőt a bőrt is illatosító fokhagyma, curry, vagy a vizeletet kénszagúvá varázsoló spárga, akár hagyhatjuk is. A nagyobbik kérdés az, hogyan létezhet, hogy egy vegetáriánus adalékanyagokat mellőző ember más, vagy enyhébb, sőt, finomabb testszaggal rendelkezzen, mint egy húsevő? Erre kerestük a választ.
Mi az a testszag?
Igen, kék az ég és zöld a fű, de a testszag korántsem ilyen alapvetés. Már az elnevezés is téves, hiszen nem is a saját testünk alakítja ki. Legalábbis nem közvetlenül.
A testszagot ugyanis a testnedveinket erjesztő - bőrünkön természetes módon jelen lévő - baktériumállományok okozzák - mondja dr. Debra Jaliman bőrgyógyász, az Amerikai Bőrgyógyász-akadémia szóvivője. Mivel közel 1000 baktériumfajta él a bőrünkön, ezek kombinációja határozza meg egyedi testszagunkat, amit a nem és az öröklött génállomány határoz meg, de az életkor és a táplálkozás befolyásolhat. Továbbá befolyásolják a testszagot a hormonális változások – emlékezzünk csak vissza rá, hogy kamaszkorunkban hogyan vesztettük el addigi babaszagunkat, vagy szagváltozással járó időszak a nőknél a menopauza időszaka is –, és az erős fizikai és mentális stressz is erősen befolyásolja, milyen az illatunk.
Vöröshús-evők vs. vegák
A prágai Károly egyetemen nagyon egyszerű logika alapján végeztek kísérletet, férfiaktól vöröshús-fogyasztásos és vega szakaszban vettek folyamatosan szagmintát, és ezt 30 nővel értékeltették ki. A végeredmény szerint a vega szagmintákat vonzóbbnak és kellemesebbnek ítélték a hölgyek.
Az eredmény hátterében az állhat, hogy a vörös húsban jelen lévő aminosavak maradványai eljutnak a belekbe, ahonnan enzimes bontáson keresztül kikerülnek az izzadságba, és találkoznak a baktériumokkal. A húsokat ráadásul nagyobb munka megemészteni, ami fokozott izzadáshoz is vezethet - tudhatjuk meg E. Adam Kalleltől, a carlsbadi Victrix gyógyszerkémiai konzulensétől.
Hatása - emésztéstől, életkortól függően - pár órától két hétig változhat. Utóbbi már egy állandósult befolyást jelent, hiszen egy húst rendszeresen fogyasztó egyén nem feltétlenül havonta egyszer eszik húst.
A hal állítólag büdös. És a halevők?
A halon élő madarak húsa lényegében ehetetlen az átható halíz miatt, de mi a helyzet a halevő emberekkel? Sajnos van, akinek a hal tilos, mert halszagú lesz tőle, de ez már egy szindróma, nem fordulhat elő bárkivel.
A halszag-szindrómának is nevezett rendellenesség klinikai elnevezése trimetilaminúria. Egy genetikai eredetű enzimhibáról van szó: a hiányzó lebontó enzim miatt a szervezetben megemelkedik a trimetilamin (TMA) nevű vegyület koncentrációja. A génhibában szenvedőknél ez a vegyület akkor keletkezik, ha kolinban, lecitinben gazdag ételt fogyasztanak, például májat és egyéb belsőségeket, tojást, tengeri halat, mogyorót, szóját vagy babot.
Minden 200 ezer ember közül egyet érint. A súlyos eseteknél a betegnek átható halszaga van, enyhébb esetekben viszont csak „pinceszag”, rossz szájszag jellemzi. A betegség egyelőre nem gyógyítható, talán majd a génterápiával lesz rá végleges megoldás. A kellemetlen testszag az említett ételek elhagyásával enyhíthető.
Rossz minőség = rossz szag
Mivel az étrend befolyásolja a baktériumflórát, közvetve a testszagra is hat. A rossz minőségű, tápanyagban szegény, de kalóriában gazdag étrendeket jellemzően magas finomítottcukor-tartalom jellemzi. A magas glikémiás indexű ételek pedig a baktériumflóra megváltoztatásán keresztül kellemetlen testszagot eredményezhetnek - mondja az Amerikai Bőrgyógyász-akadémia szóvivője. Érdemes csak egy hétre elhagyni a hamburgert, chipset, félkész lasagnét és egyéb előregyártott ételt az étrendből, nagy valószínűséggel a testszagunk is változik.
A glikémiás indexről itt olvashat bővebben.
Zsírégetés biturbóban
A szélsőségesen alacsony szénhidráttartalmú diéták - mint a ketogén diéta - is előidézhetnek változást a testszagban, ha ez a zsírégetés beindításával jár. Következményük acetonos szag, ami ugyan nem érint mindenkit, de ha igen, az a diéta alatt végig megmarad.
Ketogén? Mi?
Nem csak a húsok büdösítenek
A húsok mellett a zöldségek is okozhatnak kellemetlen kipárolgást. A fraktálzöldségek (brokkoli, karfiol, kelbimbó) kéntartalmát szervezetünk kellemetlen szagú komponensekké alakítja, amelyek avas vajra emlékeztető szag formájában az izzadságba vándorolnak. A hatás az elfogyasztásuk után egy órával jelentkezhet, és legfeljebb hat órán keresztül tart. Szegények már főzéskor is elég büdösek, ez csak a ráadás.
Amikor a szag forrása betegség
A testszagot megváltoztató leggyakoribb betegség a cukorbetegség. A diabétesz egyik súlyos szövődménye a ketoacidózis, amely jellegzetes aceton szagú lehelettel és testszaggal jár.
De a testszag megváltozása súlyos máj- és vese-rendellenességre is utalhat. Mindkét szerv feladata részben a testbe kerülő méreganyagok eltávolítása. Rendellenes működésük során ezek a méreganyagok felhalmozódnak a szervezetbe, ami záptojásszagú kipárolgásban is megmutatkozik.
A testszag megváltozásával járhat a pajzsmirigy túlműködése is, ez az állapot ugyanis túlzott verejtékezéssel jár.
Emellett vannak olyan testszagváltozással járó betegségek is, amelyeket az emberi orr nem képes detektálni, a kutyáké viszont igen. Itthon is vannak már például tüdőrák kiszimatolására kiképzett kutyák, de máshol vannak a bőr-, az emlő-, a petefészek- és a béldaganatokat kiszagoló ebek is. Egyes típusú cukorbetegség kiszagolására is képeznek ki kutyákat, a betegségben szenvedő gyerekek mellett például komoly segítség lehet egy ilyen állat.