A kutyákat megöli, minket meghajt

Kutya torta

A xilitolt sokan azért fogyasztják cukor helyett, mert – szemben a finomított, ipari cukorral – valamiféle természetes édesítőszerként él a fejükben. A helyzet ezzel szemben az, hogy a nyírfacukorként is ismert xilitolt bonyolultabb kémiai folyamat során nyerik ki a gyakran genetikailag módosított kukoricából, mint a kristálycukrot a cukorrépából.

Egy kis kémia az elején

A nyírfacukorként vagy xilitként ismert és népszerű alapanyag kémiailag a cukoralkoholok csoportjába tartozik, akárcsak a másik népszerű édesítőszer, az eritrit. A cukoralkoholok szénhidrátok redukciójakor keletkező többértékű alkoholok, a monoszacharidok oxocsoportjának hidroxilcsoporttá változásakor keletkeznek. Általában édes ízűek, vízben jól oldódnak.

A táplálkozási szempontból két legismertebb cukoralkoholt, a xilitolt (népszerű, de kevésbé helyes elnevezéssel xilitet) francia és német vegyészek fedezték fel egymástól függetlenül, a 19. század második felében, az eritritolt (eritritet) valamivel korábban, 1848-ban John Stenhouse. Komolyabban 1977-ben kezdtek a xilittel foglalkozni, amikor finn kísérletek során bebizonyosodott, hogy csökkenti a fogszuvasodás kialakulásának esélyét.

Tesó, ne edd meg, mérgező!!! Forrás: Pataky Zsolt

Cukor helyett, kalória nélkül vagy kevés kalóriával

A xilitolt és eritritolt cukorhelyettesítésre szokás használni. A xilitol energiatartalma kétharmada a hagyományos cukorénak, az eritritolé pedig – mivel a szervezetben egyáltalán nem hasznosul, hanem felszívódás után maradéktalanul kiválasztódik – gyakorlatilag nulla.

Mivel a xilitol az emberben nem okoz inzulinreakciót – szemben a hagyományos szénhidrátokkal – alacsony glikémiás indexű tápláléknak minősül, amit cukorbetegek vagy metabolikus szindrómában szenvedők is fogyaszthatnak.

Fini GMO kukoricából van, nem bionyírfából

Xilitol, eltérő mennyiségben, nagyon sok növény rostjában van, például a kukoricáéban is. Nem véletlen, hogy a boltokban kapható xilitol általában kukoricából készül. Nagyipari előállítása többlépcsős, bonyolult kémiai folyamat.

A növényben található xilánt hidrolizálják, ehhez nikkel-alumíniumpor ötvözetet használnak katalizátorként. A folyamat eredményeképpen létrejövő xilóz és ecetsav keverékéből eltávolítják az ecetsavat, a megmaradt szirupot etanol segítségével kikristályosítják, majd centrifugálással elválasztják a xilitolt, a szorbitolt és az etanolt.

A xilitolnak általában semmi köze a nyírfához. Forrás: Flickr/Mathias Liebing

Ennek lesz a végeredménye az a fehér, szemcsés por, amit xilitolként megveszünk. Éppen emiatt az ipari folyamat miatt – bármilyen szépen is hangozzék – a nyírfacukorral szemben a xilitol nem természetes alapanyag, aki ebből a megfontolásból fogyasztja, az inkább felejtse el, vagy szerezzen be garantáltan természetes forrásból származó, kézműves nyírfacukrot.

A xilitollal kapcsolatban felmerülő másik gyakran hangoztatott probléma, hogy kukoricából készül, méghozzá GMO kukoricából. Aki tehát szeretné kizárni az emésztőrendszeréből a Monsanto által megtervezett géneket, az ellenőrizze le, hogy a zacskóba kerülő xilitol milyen forrásból származik.

Miért okoz hasmenést?

Aki életében először fogyaszt xilitoltartalmú ételt vagy bármilyen édességet (például cukormentes rágót), hasmenést tapasztalhat. Ennek az az oka, hogy a cukoralkoholokat a szervezet nem tudja olyan teljességben lebontani, mint a hagyományos szénhidrátokat, így azok a vastagbélbe kerülve hashajtó hatásúak. A tolerancia mindenkinél más.

Embernél csak kellemetlen, a kutyákat viszont megöli. Forrás: AFP/Leon Neal

Az eritritolnak, noha az is cukoralkohol, azért nincs ilyen hatása, mert a vékonybélben felszívódik, és utána a szervezet a vizelettel kiválasztja, tehát a vastagbélbe – oda, ahol a xilit a hashajtó hatását kifejti – alig jut el belőle.

Ezt a kellemetlenséget leszámítva semmiféle egészségkárosító hatása nem ismert: az egyik legkomolyabb kísérlet során a résztvevők átlagosan havi 1,5 kg xilitolt fogyasztottak el (a legnagyobb napi adag 430 g volt), mindenféle negatív hatás nélkül.

Miért nyírja ki a kutyát?

A xilitol a kutyák szervezetében másképpen hat, mint az emberekében, és komoly egészségkárosító hatása van. Míg az emberi szervezetbe kerülve a xilitol semmiféle hatással nincs az inzulintermelésre, addig a kutyáknál a fogyasztást követően nagyfokú inzulinelválasztás indul be – a xilitol a kutyák szervezetében hatszor nagyobb inzulinreakciót vált ki, mint azonos mennyiségű cukor.

Az inzulin feladata – egyebek mellett –, hogy a vérből a vércukrot a sejtekbe juttassa, a hasnyálmirigy béta-sejtjei akkor választják ki, amikor a vércukorszint megemelkedik. Ha valaki normális vércukorszintre inzulininjekciót kap, akkor az inzulin ezt a normális vércukorszintet csökkenti le veszélyesen alacsony szintre. Ez történik a kutyákkal is.

Három gramm xilitol egy körülbelül 30 kilós kutyánál akkora vércukorszint-csökkenést okozhat, amekkora megöli az állatot. Egy kistestű kutyának jóval kevesebb is elég: egy spániel például már két darab cukormentes rágótól is kikészülhet.

Ha valakinek a kutyája mindezek ellenére xilitolos édességet fogyasztott – lenyúlt egy csomag rágót stb. –, ne habozzon hívni az állatorvost, és próbálja meghánytatni a kutyát. A xilitolmérgezést általában huszonnégy órás, intravénás glukózinfúzióval szokták kúrálni, ezzel lehet helyreállítani a vércukorszintet úgy, hogy ne károsodjon az állat mája.

Nem csak a kutyákra veszélyes a xilitol: a tehén-, a kecske-, a nyúl- és a páviántulajdonosok is legyenek résen.