Litvánia a világ első országa, ahol betiltották az energiaitalok fiatalkorúaknak eladását.
35 ezer forintnyi pénzbírságot kaphatnak, akik megsértik a november 1-jétől hatályos jogszabályt. 17 ezer forintnyi büntetésre számíthat az, aki magánszemélyként 18 év alattiaknak vásárol energiaitalt. Az ország egészségügyi minisztériumának képviseletében Almantas Kranuskas büszkén mondta el: „Forradalmi lépés, amelyet még egyetlen más ország sem mert megtenni. Mi vagyunk az elsők. Mások csak ajánlásokat tesznek.”
A balti államban már évek óta egyre markánsabb volt a kormányzati ellenkezés, ugyanis a litván gyerekek tíz százaléka heti rendszerességgel iszik ilyeneket. A hatóságok az évek során többször figyelmeztettek, hogy az energiaitalok magas taurin- és koffeintartalma különböző függőségekhez, személyiségzavarokhoz és hiperaktivitáshoz vezethet.
A tiltást Litvániában saját és külföldi kutatásokkal támasztották alá.
„Több tini és fiatal felnőtt a kórházi ügyeletre került az energiaitalok miatt. Veszélyes lehet, ha üdítőként, nagy mennyiségben fogyasztják.” Őket igazolja az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (European Food Safety Authority) 2013-as felmérése, miszerint a fiatalok könnyebben válnak állandó fogyasztóvá: az európai serdülők 68 százaléka üdítőként tekint az energiaitalokra.
A World Health Organization (WHO) szakértői is figyelmeztettek erre a jelenségre, kiegészítve azzal, hogy az agresszív reklámkampányok könnyebben befolyásolják a serdülőket. Éppen ezért sürgették a szigorúbb szabályozást, a korlátozást és a dohányárukéhoz hasonló címkézés megjelenését.
A WHO többször kikelt a cukros üdítők fogyasztása ellen; az energiaitalok is ebbe a csoportba tartoznak, hiszen a Magyarországon kapható Coca-Cola szinte ugyanannyi cukrot, 100 milliliterenként 11,2 grammot tartalmaz, mint az energiaitalok. A Red Bullban 11, a Spar Budgetben 11,5, a Wattban 10,9, míg a Hellben 11 gramm található decinként.
Hogy érzékeltessük, egy átlagos kockacukor 3,4 gramm, vagyis 200 ml energiaital elkortyolása annyi, mintha elrágnánk 6-6,5 kockacukrot.
A Waterloo-i Egyetem és a Dalhousie Egyetem szakértői által végzett 2012-es kanadai felmérésbe 8210 diákot, jellemzően kis- és nagykamaszokat vontak be. Kiderült, hogy a több energiaitalt fogyasztók hajlamosabbak a depresszióra és a kábítószer-fogyasztásra. Mivel a szakmunka statisztikai alapú volt, az összefüggés miértjére nem tud rámutatni, de a kutatást végző Sunday Azagba szerint ennek ellenére közegészségügyi aggályokat vet föl.
A kanadai szakemberek a fiatalkori dohányzással is találtak statisztikai kapcsolatot: azok az eredetileg nem cigarettázó kamaszok, akik az alkoholt energiaitalokkal keverik, hajlamosabbá váltak a dohányzásra. A kutatás országos, reprezentatív, 15 875 fős nem dohányzó középiskolás mintacsoporttal dolgozott.
A Preventive Medicine-ben helyett kapott az izlandi példa is, amely a koffeines és cukorral édesített italok 10-12 éves gyermekre való hatásával foglalkozott, a fogyasztás és az általános fizikai panaszok kapcsolatára fókuszálva. Több mint tízezer kisiskolást megkérdezve kiderült, hogy a fiúk hét, a lányok három százaléka iszik rendszeresen energiaitalokat – közöttük szignifikánsan magasabb számban jelentkeznek a fejfájás, a gyomorfájás, az alvási problémák és az étvágytalanság tünetei.
Az erkölcsökért is aggódhatunk, ha a Buffalo Egyetem Függőségkutató Intézete szakemberei nem tévednek: ők a felsőoktatást vizsgálva statisztikai összefüggést tudtak kimutatni az alkohollal kevert energiaital és a nem várt terhesség, a nemi betegségek és a szexuális erőszak között.
Az energiaitalok kapcsán az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) is folytatott vizsgálatokat.
Az energiaitalok rendszeres és halmozott fogyasztása erős hányingert és hányást, mellkasi fájdalmat, szapora pulzust, nyugtalanságot, álmatlanságot, esetenként pánikrohamot idézhet elő. Ezek a koffein-túladagolás tünetei. Az ÁNTSZ szakirodalma kiemeli: „gyermek- és serdülőkorban a koffein fogyasztása nem várt mellékhatásokat okoz, és károsíthatja a magzat egészségét is, ha a várandós anya nagy mennyiségű koffeintartalmú italt fogyaszt. Koffeintartalmú ital fogyasztásához nem szokott egyének vagy 18 év alatti gyermekek esetében a túladagolás akár halálhoz is vezethet.”
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat véleménye megegyezik a litván állásponttal:
„Szülőktől, pedagógusoktól érkező levelek jelzik, hogy iskoláskorú gyermekek kontrollálatlan energiaital-fogyasztása egyre gyakoribb, sőt esetenként a koffeintúladagolás tünetei is megjelennek náluk. Az OÉTI által végzett laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy a forgalomban lévő energiaitalok döntő hányada magas koffeintartalmú, egyes termékek egy adagjában akár 4-5 csésze kávénak megfelelő koffein is lehet. A hazai lakosság átlagos napi koffeinbevitele a szokásos forrásokból (kávé, tea stb.) 120 mg körüli érték, míg a rendszeresen energiaitalt fogyasztók esetében ez a több száz mg-ot is elérheti. Mindezek alapján a közegészségügyi szempontokat előtérbe helyező jogi szabályozás szükségessége megfontolandó.”
Az Európai Unió első, hivatalos szakmai véleményét 1999-ben adta ki az Élelmiszertudományi Bizottság (SCF, Scientific Committee on Food). Ebben már felhívták a figyelmet a koffeinbevitel mérséklésére várandós anyák és gyermekek esetében, valamint aggályokat fogalmaztak meg a taurinra és D-glükurono-γ-laktonra vonatkozóan. Az SCF 2003-as közleménye már figyelembe vette az időközben elvégzett állatkísérletek eredményeit, viszont továbbra sem tudott ártalmatlan felső dózisszintet (NOAEL, No Observed Adverse Effect Level) megállapítani.
2009-ben az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal) újraértékelte a taurint és a D-glükurono-γ-laktont, igaz, ezt a kérelmező Red Bull Gmbh által benyújtott adatokra és információkra alapozva tették. Megállapították, hogy a vizsgált két összetevő szokásos mennyiségű fogyasztása élelmiszer-biztonsági szempontból nem aggályos. De mi a szokásos mennyiség?
A 2010-es, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által szervezett, az energiaitalok szakmai megítéléséről szóló konferencián elhangzottak szerint „Az energiaitalok hosszú távú (nagy dózisban történő) fogyasztása által kiváltott hatások további vizsgálata, jellemzése szükséges, különösen a gyermekek és serdülők esetén. Különösen aggasztó az energiaitalok alkohollal történő együttes alkalmazása. További kutatásokat igényel a koffein és az energiaitalokban található más összetevők (taurin, guarana, ginszeng, karnitin stb.) együttes hatásának vizsgálata, értékelése.”
Az energiaitalok piaca 2011-ben, a „chipsadó”, vagyis a népegészségügyi termékadó bevezetésével változott meg. A metil-xantin- és taurintartalmú üdítőkre 250 Ft/l adót állapítottak meg. Amelyek csak metil-xantint, vagyis koffeint, teobormint és teofillint tartalmaznak, mindössze 40 Ft/l az adó. A gyártók reakciója az volt, hogy kihagyták a taurint. Az átlagos 32-35 mg/100 ml koffein azonban még így is bőségesen biztosítja a lendületet, igaz, a lényegi hatás már nem ugyanaz. A koffeintől beinduló szervezet taurin segítségével több cukrot tudott felvenni, ami több energiát jelentett.
A hagyományos energiaitalok kedvelői azonban nem esnek kétségbe. Egyesek a határon túl vásárolnak be, hiszen Ausztriában még mindig taurionosak az italok – sőt Szlovákiában, bizonyos kocsmákban, szórakozóhelyeken akár csapolva is lehet venni, így nem ritka, hogy a fiatalok akár másfél litert is megisznak a hozzá megrendelt röviditalok kíséretében.
Dr. Maurovich Horvát Pál kardiológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika adjunktusa felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaital függőséget okoz, hosszú távú hatása pedig egyelőre ismeretlen.
„Egy kis doboz energiaital, fajtájától függően akár annyi koffeint is tartalmazhat, mint négy csésze kávé. Ennek ellenére nem ritka, hogy már 10-12 éves korú gyerekek is ezek másfél literes kiszerelését isszák akár víz helyett. Fontos tudni, hogy a koffeintartalmú energiaital nagymértékben megemeli a vérnyomást és a pulzusszámot, emellett szívdobogás-érzést, a centrális idegrendszerben pedig stimulációt okoz, de szívritmuszavart is előidézhet. Akinek ráadásul fel nem ismert, veleszületett szívrendellenessége van, vállalnia kell a kockázatot, hogy egyetlen doboznyi energiaital akár végzetes ritmuszavart generálhat.”
Megtudtuk, hogy a szív mellett terhelik a májat és a vesét is, vízhajtó hatásuk miatt kiszáradást okozhatnak. A szakember kiemelte, hogy aki rendszeresen nagy mennyiségben issza, annak szervezetében felhalmozódik a koffein toxikus hatása. „Ráadásul éppen magas koffeintartalma miatt a rendszeres fogyasztók hozzászokhatnak, ekkor pedig e nélkül már elvonási tünetek (fejfájás, erős fáradtság, remegés, depresszió, rosszullét) jelentkezhetnek.”
Az adjunktus is jelezte a veszélyt, hogy sokan alkohollal együtt fogyasztják, ám mindkettő dehidratál, vagyis az alkohol mérgező hatása sokkal erőteljesebben jelentkezik „ami akár halálos kimenetelű lehet”. Az egyik ital serkent, a másik tompít, ezért együtt a kontroll és a helyzetfelismerés elvesztését okozhatják. „Egyszerre lépni gázra és fékre beláthatatlan következményekkel jár” – hangsúlyozta a kardiológus.
Az első, energiaitalnak tekinthető terméket 1901-ben hozták forgalomba Skóciában, Iron Brew majd Irn Bru néven. Ma is kapható, a második skót nemzeti italnak becézik a whisky után. Mivel az energiaitalok gyártása nem számít a bonyolult folyamatok közé, rengeteg változat van külföldön és idehaza egyaránt. Magyarországon jelenleg 100-150 márkát ismerünk, folyamatosan tűnnek el és jönnek helyükre újak. A Nielsen legutóbbi felmérése szerint évente több mint 240 ezer hektolitert adnak el hazánkban, míg a forgalom meghaladja a 14 milliárd forintot (2010-es adat).
Aki megrendel 150 ezer dobozt, máris saját márkával indulhat el – nemcsak hazai, hanem szlovák, cseh vagy lengyel gyártókhoz is fordulhatunk. Idehaza az egyik legújabb márka a Fradi, a nemzetközileg is jegyzett Hell Energy Magyarország Kft.-nél készül.
Írásban megkérdeztük a két magyar székhelyű, piacvezető gyártó véleményét is. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a litván példa, amely tiltja az energiaitalok eladását 18 év alattiaknak, milyen hatással lenne a magyar- és világpiacra. Feltettük a kérdést, hogy látnak-e egészségügyi kockázatot a fiatalkorúak rendszeres energiaital-fogyasztásában - de sem a Hell, sem a Buszesz nem adott választ cikkünk megjelenéséig.
Az Amerikai Egyesült Államokban az energiaitalok jelentik az üdítőital-piac egyetlen, igazán növekvő szegmensét. A tavalyi évben a forgalom elérte a 11 milliárd dollárt, ami forintra átszámolva szédítően sok, mintegy 2000 milliárd. Figyelemreméltó és aggasztó, hogy az Amerikai Toxikológiai Társaság (AAPCC) 2013-ban olyan betegségkódokat fogadott el, amelyekkel az energiaitalok túladagolásával kapcsolatos esetek és a mellékhatások nyomon követhetők. Azóta több száz esetet regisztráltak.
Feltehetőleg idehaza is számíthatunk szigorításokra, azonban a helyzet visszás. Szinte biztos, hogy az egészségvédők és gyártók között még európai szinten is lesz néhány csörte.