Szvetelszky Zsuzsanna szociológus szerint az elmúlt években megindult egy változás, részben a külföldről, részben a médiából megismert minták miatt. A trendnek köszönhetően egyre több apukát láthatunk a tűzhely mellett főzni vagy éppen a szőnyegen építőkockázni gyermekével. Míg a főzés elsősorban a kreativitásra biztosít lehetőséget a férfiaknak, a közös játék során a kapcsolatépítés áll a középpontban.
„Azok a hálátlan, monoton háttérmunkák, mint a mosogatás vagy a teregetés, aminek a család csak közvetve tapasztalja a gyümölcsét, jórészt még az anyukákra hárulnak. A szemléletváltozás miatt elmondhatjuk, hogy minél fiatalabb egy férfi, annál nagyobb esély van arra, hogy több feladatot vállal a családi munkamegosztásból” – emelte ki a szociológus.
A gondoskodás részeként megannyi tevékenység és házimunka felsorolható, azonban hogy melyik mennyire fontos, arról az édesanyák és édesapák másképp vélekednek. Az édesapák szemében a legfontosabb a napi események, problémák megbeszélése (87 százalékuk szerint elengedhetetlen része a gondoskodásnak), ezt követik a napi étkezések, végül az öltözékek előkészítése és a mosás. Az édesanyák ezzel szemben 94 százalékban a napi étkezés biztosítását tekintik a legfontosabbnak, majd a problémák átbeszélését, a napi események kitárgyalását, valamint azt, hogy betegség esetén ápolni tudják a gyermeket.
A kutatás során számtalan teendőt, házimunkát, tevékenység elvégzését vizsgálta meg a Conness Strategy and Development kutatócég, annak érdekében, hogy minél részletesebb képet kapjon az otthoni házimunkákról, és arról, hogy mit gondol róla az apuka, és mit gondol az anyuka. Az eredmények meglepőek lettek: az apukák átlagosan 30 százalékkal kevesebb teendőt tulajdonítanak az anyukáknak, míg az anyukák szerint szinte mindent ők végeznek.
„Érdekes összefüggés, hogy bár az édesapák szemében a gondoskodás legfontosabb jele az, hogy csemetéikkel megbeszélik a napi teendőket, 51 százalékuk állítja, hogy valójában az édesanyák teszik ezt meg. A problémák kitárgyalása majdnem ugyanennyire jelentős, ennek ellenére az apukák 49 százalékban úgy vélik, hogy ez a feladat is inkább az anyukákra hárul” – magyarázta Atkári Csaba, a kutató cég tanácsadója.
„Minden egyes tevékenység kapcsán egyértelműen kiderült, hogy az anyukák szerint ők azok, akik többségében végzik mindezeket.”
A kutatás komplex módszertannal készült. A kvalitatív fázisban 10 családi mélyinterjút végeztek Budapesten és Szegeden, a kvantitatív fázisban pedig N=500 mintamérettel, 25–49 éves szülőket kérdeztünk. A felmérés kiterjedt arra is, hogy ezek a tevékenységek mennyi időt tesznek ki naponta.
A szülők véleménye szerint igen sok időt, az anyukák szerint hét órát, az apukák szerint hat órát vesz igénybe a családról való gondoskodás.
„Ez az adat is azt a tendenciát mutatja, hogy az anyukák valóban többet foglalkoznak a családtagokhoz és a lakáshoz kötődő tevékenységekkel, mint ahogyan azt apukák gondolják” – mondta Atkári Csaba. „Persze van különbség a 40 éves kor alatti, többgyermekes és kisgyermekes édesanyák esetében, hiszen ők átlagosan 3 órával több időt fordítanak gondoskodásra, mint idősebb sorstársaik.”
Az édesanyák és édesapák egyetértenek abban, hogy a házimunka csupán a napi rutin része, a gondoskodás fontos, de nem a legfontosabb eleme. Az apukák szerint a néha kihagyható tevékenységi körök közé sorolható a mosogatás, takarítás és a mosás. Ehhez képest az édesanyák szemében elnapolható foglalatosság a rendrakás, az apákkal egyetértésben szerintük is kihagyható a takarítás, és a mosogatás. Érdekes adat, hogy az édesanyák 18 százaléka hétvégi program szervezését tekinti másodlagosnak, az édesapák viszont csak 6 százaléka sorolná ezt halasztható tevékenységek közé. Ezzel szemben a férfiak 27 százaléka szerint a mosás kevésbé égető teendő, amit a nők csupán 16 százaléka hagy ki néha a napi rutinból.