A magyaroké a második hely az étkezési szégyenlistán

Egy új, bár nehezen értelmezhető kutatás szerint mi étkezünk a második legegészségtelenebbül a világon. A The Lancet Global Health folyóiratban közzétett eredményekhez a világ nemzeteinek közel 90 százalékát vizsgálták meg az adott ország hivatalos adatait alapul véve.

Egyszerre eszünk gyümölcsöt és gyorskaját

A kutatók három csoportot hoztak létre az 1990–2010 közötti nyilvános adatok alapján. Az elsőbe kerültek az egészséges tápanyagok: gyümölcsök, zöldségek, babok és hüvelyesek, diók és magvak, teljes kiőrlésű gabonák, tej, többszörösen telítetlen zsírsavak, halak, növényi omega-3 zsírsavak és étkezési rostok.

A füstölt hal egészséges Forrás: Péter Anna

A második csoportba az egészségtelenebbek jutottak: feldolgozatlan vörös húsok, feldolgozott húsok, cukrozott italok, telített zsírok, transzzsírsavak, étkezési koleszterin és nátrium. A harmadik csoportban összegyúrták mind a tizenhét ételcsoportot, és együtt vizsgálták a nemzetek étkezési szokásait, ami alapján 1–100 között osztályozták az országokat.

Van, ahol fejlődnek

Világszerte nőtt az egészséges élelmiszerek fogyasztása, ideértve a gyümölcsöket és a zöldségeket is. Ezzel párhuzamosan aggasztóan megugrott a gyors- és készételek iránti kereslet. A kutatás során kiderült, hogy a magas pontszámot elért nemzetek, így (furcsa módon) az amerikaiak, kanadaiak, nyugat-európaiak, ausztrálok és új-zélandiak étrendje javarészt egészséges ételcsoportokból állt össze.

Egyes országok a két évtized alatt jelentős fejlődést mutattak a megfelelő étrend felé vezető úton; ide tartoznak a szubszaharai országok vagy Kína és India. A jellemzően alacsony jövedelemmel rendelkező nemzetek, mint Csád vagy Mali az élre törtek, hiszen étrendjük tele van gyümölcsökkel és zöldségekkel. A vizsgálatból nem maradhatott ki Magyarország sem: a kutatók szerint miénk a szégyenlista kínos második helye, ami nehezen értelmezhető annak tükrében, hogy egyes országokban, amelyeket pozitívan emeltek ki, nemrég még éhínségek pusztítottak, és a várható átlagéletkor is rendkívül alacsony.

A nők fogékonyabbak az egészséges ételekre

A kutatás során érdekes összefüggésekre is rámutattak: ahogy idősödünk, úgy kezdünk egészségesebben táplálkozni – ez inkább a nőkre igaz. Ebbe valószínűleg belejátszik az is, hogy a nők sok gyümölccsel és zöldséggel próbálják megőrizni az alakjukat, nem csak az egészség motiválja őket.

A kutatás vezetője, dr. Fumiaki Imamura, a Cambridge Egyetem professzora szerint létfontosságú lenne, hogy az alacsony pontszámú nemzetek tegyenek azért, hogy egészségesebben éljenek, így csökkentve azoknak a betegségeknek a kockázatát, amelyek 2020-ra sokak halálát hozhatják el.

A transzzsírból bőven van a hamburgerben Forrás: AFP/Gero Breloer

A legegészségesebben étkező országok:

1. Csád
2. Sierra Leone
3. Mali
4. Gambia
5. Uganda
6. Ghána
7. Elefántcsontpart
8. Szenegál
9. Izrael
10. Szomália

A legegészségtelenebbül étkező országok:

1. Örményország
2. Magyarország
3. Belgium
4. Csehország
5. Kazahsztán
6. Fehéroroszország
7. Argentína
8. Türkmenisztán
9. Mongólia
10. Szlovákia

Mit mondanak a hazai adatok?

A KSH adatai szerint a magyarországi gyümölcs- és zöldségfogyasztás mértéke nagy különbséget mutatott a különböző jövedelmi ötödökben. A legalsó jövedelmi ötödöt, azaz a legszegényebb réteget és a legfelsőt, azaz a leggazdagabb réteget vizsgálva azt az eredményt kapták, hogy a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók sokkal több gyümölcsöt és zöldséget esznek hazánkban, mint az alsóbb jövedelmi rétegbe tartozók.

Szám szerint 2013-ban az évi gyümölcsfogyasztás a felső rétegben 7,1 kg/fő/év, míg az alsóbb rétegben csupán 2,4 kg/fő/hó volt. A zöldségfogyasztás is hasonlóan alakult, csak kisebb különbséggel: felső rétegben 4,4 kg/fő/hó, míg az alsóban 2,5 kg/fő/hó. Liszt- és cukorfogyasztásban nagyon hasonló értékeket kapunk a különböző jövedelmű fogyasztóktól.