A nagy zabálás nem csak az alaknak árt

Magyarország lakossága évtizedek óta a világ egyik legelhízottabb nemzetének számít, ami tetéz, hogy egyéb életmódfaktorokban, mint a dohányzás és alkoholfogyasztás, szintén az élmezőnyben vagyunk.

Az elhízás komoly népegészségügyi problémát jelent, ugyanis rengeteg súlyos, és költségesen kezelhető betegség okozójaként tartják számon. Ha valaki többet eszik, mint amire a szervezetének szüksége van, hízni fog.

Európa legkövérebb országa: Magyarország - tegyünk ellene! Forrás: Thinkstock

Ezt lehet szépíteni, sőt rengeteg életmód magazin szívesen meg is teszi, de ez az igazság. A szervezet a fölösleges energiát zsír formájában elraktározza, a túlevők pedig majd nyár elején izgatottan böngészhetik a különböző életmódmagazinok tanácsait arról, hogyan fogyjanak le három hét alatt.

Az elhízásnak azonban nem is az esztétikai vonzata a problémás, így nem is szabad a média nyomására kialakítani a testképünket, hiszen az évekig, évtizedekig fennálló túlsúly elsősorban nem esztétikai problémákat okoz, hanem korai halált.

Magas koleszerin szint

A túlságosan nagy mennyiségű, zsíros étel fogyasztása a vér koleszterinszintjének tartós emelkedéséhez vezet. A vérben levő LDL és HDL (High – és Low Density Lipoprotein) egy bizonyos koncentráció fölött könnyen képez plakkokat az érfalon, amitől aztán bizonyos pontokon megváltozik a vér áramlási sebessége és tulajdonságai. Egyfelől nehezebben jut át adott ponton, ami a környék keringését negatívan befolyásolja, másfelől a kialakuló pangás miatt vérrögök képződhetnek, amik elzárhatják az ereket. Ha pont olyanokat zárnak el, amelyek a szív saját izomszövetének oxigénellátásáról gondoskodik, akkor szívinfarktusról beszélünk. Ha a képződött vérrög inkább leszakad, és elutazik az agyig, akkor jön sztrók (stroke).

Már nem ő a világ legkövérebb embere. Meghalt... Forrás: Northfoto

A sztrók

Ez nem más, mint az agy vérellátásáért felelős erek valamelyikének elzáródása. Mivel az agyunk eléggé szereti az oxigént, már minimális megvonás is az érintett agyi terület károsodásával járhat, ami a motoros (mozgási) és mentális képességek végleges elvesztését vagy sérülését jelentheti.

Cukorbetegség

A felnőttkorban kialakuló cukorbetegségnél szerepet játszhatnak hajlamosító tényezők, de a vezető okok között messze az életmódbeliek szerepelnek. Gyakorlatilag arról van szó, hogy hosszú évek kitartó és agyatlan zabálásával elérjük, hogy a sejtjeink ne tudják megfelelő módon felvenni a vérből a cukrot.

A megnövekedett vércukorszint miatt a hasnyálmirigy egy ideig túlhajtja magát (mert a megemelkedett inzulinszinttel még rávehetők a sejtek a vércukor felvételére), amivel viszont beindul egy öngerjesztő folyamat: a hasnyálmirigy egyre jobban dolgozik, a sejtek egyre inkább ellenállóvá válnak az inzulinra, és az egész folyamat végén egy teljesen kimerült hasnyálmirigyet kapunk. A vérből az eddiginél is lassabban ürül ki a cukor, ami ezer egészségügyi problémát okoz (terheli a vesét, szembajok, esetleg vakság, amputációhoz vezető neurológiai problémák stb.)