A Wine&Go boros webshop és a Piqniq applikáció mögött állók emberek kinéznek egy lazulásra hol alkalmas, hol teljesen alkalmatlannak látszó helyet a városban. Mindenki hoz magával pár palack bort, otthon elkészített ételt, jó időben pokrócot, estére gyertyát és mindezt megosztják a barátaikkal, sőt az idegenekkel is, akik pár perces beszélgetés és egy közös koccintás után már nem is idegenek többé.
Az április 23-i, azaz a tegnapi rendezvény egyaránt szól a magyaroknak és az itt élő vagy idelátogató külföldieknek, akiknek egyáltalán nem meglepetés az ilyen kezdeményezés. Koppenhágában a Rosenborg kastély kertjében, az opera előtti padokon, de még a Nyhavn kikötő aszfaltján is tömegek ücsörögnek tavasztól őszig egy üveg sörrel és egy Smørrebrød-el a kezükben. Párizsban az Eiffel-torony alatti zöldben, Londonban a Regents Parkban, Berlinben a Spree folyó partján is normális ez a látvány.
„Ne azt kérdezd, hogy mit tehet érted a városod, hanem azt, hogy te mit tehetsz a városodért.” - írják a szervezők viccesen, kifacsarva John F. Kennedy híres mondatát, és ennek szellemében újra birtokba veszik a parkokat, köztereket. Itthon még nem megszokott, hogy a belváros közepén, a Vigadó téri szökőkút körül kétszáz ember letelepszik a fűbe vacsorázni és borozni.
Most még elsősorban Budapesthez kötődik a rendezvény, de a Piqniq csapat tagjai San Franciscóban is tartottak már egyet. Koklács Kata, az egyik szervező a Táfelspiccnek elmondta, további eseményeket terveznek vidéken és külföldön egyaránt. A helyszíneknek csak a képzelet szab határt, no meg a résztvevők létszáma, hiszen a kezdeti ötven főből mostanra több száz lett.
A bor fontos, főleg a Wine&Go webshop kitalálójának, Koklács Katának, aki az egri borvidékről származik, ott is él, nemsokára pedig ő is borászkodni fog. Van, hogy rajta keresztül egy-egy pincészet kapcsolódik az eseményhez és rögtönzött mini kóstolót tart. Kínálta már a piknikezőket a Kadarka Borbár, a Maurus Pincészet, a Basilicus Szőlőbirtok, a csütörtöki eseményre pedig a szekszárdi Németh János küldött pár karton bort. Legtöbben az esemény jellegéhez illő könnyű és gyümölcsös bort hoztak.
A helyszín most a gellérthegyi pálos Sziklatemplom felett volt. Előttünk a város, a budai hegyek mögött ment le a nap, a magasban a Szabadság-szobor látszott. A halványuló fények után kivilágítva is gyönyörű volt minden. Ezer éve nem jártam itt, és ha nincs a piknik, most sem lettem volna – érdemes újra felfedeznünk Budapestet.