A múlt homályába és a mikrotörténelem bugyraiba vész, hogy mit szerettek meg az emberek először a kávéban, az ízét vagy a hatását? Valójában az sem egyértelmű, hogy finom-e egyáltalán? A legtöbben cukorral és tejtermékekkel nyomják el savanykás keserűségét. Persze több fajta van, így ízből is temérdek. Semmi nem mindegy: számít, hogy milyen fajtát és mikor szüretelnek, meddig pörkölik, milyen módszerrel készítik el. Élettani szempontból azonban a mennyiség és a fogyasztási időpont a legmeghatározóbb.
A kávé leggyakrabban emlegetett összetevője a koffein. Neki köszönhetjük a forró ital okozta éberséget, de
egy kicsit átverős az egész.
A koffein ugyanis – természetesen – nem szünteti meg a fáradtságot, hogy is lehetne erre képes? A kávé sosem léphet egy pihentető alvás helyére, csak mesterséges élénkséget adhat. Ami azért nem kis dolog, kiváltképp egy hétfő reggelen.
A koffein már öt perccel a kávé elfogyasztása után kimutatható. Ennek a gyors felszívódásnak köszönhető, hogy szinte azonnal hat. A gyors visszaesés azonban szintén jellemző, sokan pont ezért pártolnak el tőle.
A felpörgést mindenesetre mindenki érzi, aki tisztességes kávét fogyaszt.
Ez annak tudható be, hogy a kávé stimulálja az agykérget, serkenti a központi idegrendszert és a szívet. A vérnyomás felszökik: bár állítólag a kávé hosszú távon nem növeli, hanem csökkenti. A fokozott szívverés mellett emelkedik a testhőmérséklet, szaporább lesz a légzés. Mindez megmaradhat kellemes keretek között, de felléphet túlérzékenység is.
A koffeinre érzékeny személyeknél a kávé kézremegést, vértolulást, szívtáji nyomást okozhat. A fokozott szívverés kellemetlenné válhat, és szédüléssel párosulhat. Ez az állapot sok tekintetben a részegséghez hasonlítható. Az ilyen embernek nem érdemes tovább kísérletezni a kávéval, inkább nézzen más serkentő után. A teában is található koffein, de kisebb mennyiségben. A zöld teáról sokan azt tartják, hogy a hatása lényegesen gyengébb, viszont hosszabban tart.
Vannak még alternatívák: például az energiaitalok, amelyeket leginkább a fiatalabb generációk preferálnak a kávéval szemben. A szakértők azonban óva intenek attól, hogy ezekhez folyamodjunk. Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa szerint:
A kávéval szemben az energiaitalok közel háromszoros mennyiségű koffeint tartalmaznak, gyakran a koffein hatását felerősítő összetevőket is, a hozzáadott cukorról nem is beszélve.
A nagy mennyiségű koffeinbevitel túladagoláshoz vezethet, aminek a tünete lehet: hányás, szapora pulzus, nyugtalanság, álmatlanság, esetleg pánikroham. Az energiaitalt fogyasztók egy mesterségesen generált pörgést éreznek, ami megterheli a szervezetet. Ha a hatása tompul, akkor pedig nagyobb mennyiségre lesz szükség.”
Aradvári-Szabolcs Mariann dietetikus is ezt erősítette meg:
Egy frissen pörkölt kávé lefőzve sokkal egészségesebb, mint egy kémcsőben kikevert energiaital koffeinnel, taurinnal vagy bármilyen élénkítővel, mesterséges aromával, mesterséges színezőanyagokkal.”
Kevesen tudják, hogy a kávé a gyógyszergyártásban is jelen van. Élettani hatásai közé tartozik ugyanis, hogy elernyeszti a tüdő hörgőizmait, így könnyíti a légzést:
megfázás elleni készítmények alapanyaga.
Másik szembetűnő hatása a testre, hogy fokozza a vesék működését. Ennek tudható be, hogy kávézás után a megszokottnál többször látogatjuk a mosdót. Ilyenkor figyelni kell a folyadékpótlásra, különösen nyáron.
Jó hír, hogy a kávé általában nem tartalmaz tartósítószert, nincs rá szüksége. Ha mégis, ezt mindenképpen feltüntetik a csomagoláson. A rossz hír viszont, hogy többféle sav is található benne, és
a csersavat kifejezetten nem szereti az emberi gyomor.
Itt rejlik a magyarázat a kávéscsésze melletti kis kekszre: a célja egyrészt, hogy a kávé éhgyomorra ne okozzon émelygést, másrészt, hogy a csersav ne az üres gyomorral találkozzon először, abból hosszú távon ugyanis komoly gyomorproblémák lehetnek. Akinek eleve érzékeny a gyomra, jó, ha észben tartja, hogy a jó minőségű arabicában kevesebb a csersav.
A kávé körüli ellentmondások egyik fő terepe a mennyiség. Leggyakrabban napi két-három-négy csészével ajánlják, de újra ahhoz az alapigazsághoz értünk, hogy a koffeinérzékenység egyéni, ezért nem hagyatkozhatunk a szakvéleményekre úgy, hogy a saját korlátainkat ne tartanánk szem előtt. Túlzásba vinni semmiképpen sem szabad, mivel a koffeinmérgezés létező jelenség.
Több kutatás is bizonyítja, hogy a különböző napszakokban különbözőképpen hat ránk a kávé. Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy a reggeli kávé amennyire elterjedt, annyira értelmetlen. Ennek oka egy kortizol nevű hormon, amelyet másképpen stresszhormonnak is hívnak. Utóbbi nevét annak köszönheti, hogy stresszhelyzetekben, vagy amikor félünk valamitől, a testünk kicsit többet termel belőle. De ugyanez a felelős azért, hogy reggel képesek vagyunk felébredni, éjszaka elaludni. Kortizolt naponta háromszor – kora reggel, délben és este – termelünk. Ilyenkor az átlagosnál éberebbnek érezzük magunkat.
Az ezekben az időszakokban fogyasztott koffein azonban megzavarja a rendszert:
testünk a koffeinre hagyatkozik, és kevesebb stresszhormont termel. Egy idő után tehát tényleg lehetetlennek tűnik, hogy kávé nélkül elinduljon a nap.
Van azonban egy másik kellemetlen mellékhatás. A kortizolfelszabadulás idején fogyasztott koffein előbb-utóbb koffeintoleranciát idéz elő bennünk. Végül hoppon maradunk: a hormonjaink és a szokásos kávéadagunk is kezd cserben hagyni minket.
A kávéval való riogatás mellett nem szabad elfeledkezni a jótékony hatásairól sem. Az egészséges mennyiséget napi három csészében határozták meg, de ez természetesen eltérő lehet. Varga Dóra dietetikus elmondta, hogy melyek azok a konkrét hasznok, amiket a kávéivásnak tulajdoníthatunk:
A kismértékű, de rendszeres kávéfogyasztást egyes vizsgálatok összefüggésbe hozták a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos betegségek megelőzésével.
Magas antioxidáns-tartalmának köszönhetően szabadgyökfogó hatással is rendelkezik, különösen a zöld kávé.”