Kemény riporttal állt elő a BBC India egyik északkeleti tartományából, Assamból. Ez a térség az óriási teaültetvényekről híres, számos óriáscég, többet között a Lipton, a Twinings, a Tetleys és a PG Tips is innen szerzi be alapanyagát. Leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy helyi
emberek minimálbér alatti fizetésért, elképesztő munka- és életkörülmények között dolgoznak
azért, hogy más nemzetek mellett a nagy teaivó angolok jutányos áron jussanak hozzá kedvenc forró italukhoz - gyarmati szereposztás 2015-ben.
Számos nemzetközi szervezet működik azért, hogy a fenti állapotok ne így nézzenek ki. A sajtó azonban semmit nem látott megvalósulni munkájukból. A helyzetet súlyosbítja, hogy számos esetben gyerekmunkásokkal is találkoztak. A riportnak azonban már annyi értelme mindenképp volt, hogy a nagy teagyártók megígérték, dolgozni fognak azon, hogy a jövőben valódi változások történjenek az ültetvényeken. Például az ágazat etikus működését vizsgáló Rainforest Alliance elismerte, hogy a BBC rávilágított gyenge pontjaira és hiányosságaira – kérdés akkor, hogy
melyek az erősségeik, ha pont azt nem képesek ellátni, amiért működnek?
Az angliai Harrods üzletlánc levette polcairól az érintett termékeket. Lássuk, mit volt a helyszínen.
Indiában az ültetvénytulajdonosokat törvény kötelezi arra, hogy megfelelő lakhatási körülményeket biztosítsanak a dolgozóik részére. Ebbe a higiénikus mosdót is beleértik. A valóság azonban más: a munkások házai szörnyű állapotban vannak, a falak repedtek, a tetők beáznak. A vécéket gyakran lezárják, mivel használhatatlanok. A nyitott csatornák eldugulnak,
a szennyvíz pedig befolyik a házak lakórészeibe is.
Az emberek azt nyilatkozták, hogy az elmúlt években többször kérték a munkaadójukat, javítsák meg az elromlott dolgokat, hiába.
Sok otthonban áram sincs, az egyik ültetvényen pedig az esővizet gyűjtik be, és azt isszák az emberek – ivóvíz nincs. A világ legnagyobb teatermesztéssel foglalkozó cége, a McLeod Russel szóvivője a riport után elismerte, hogy hosszú listájuk van, amin javításra szoruló lakhelyek szerepelnek, illetve hogy összesen 464 vécé áll rendelkezésre 740 lakóház számára.
Ez a cég látja el teával a PG Tips, Tetley, Twinings és Lipton gyártóit is.
Az Indiai Tea Társaság szintén beismerte, hogy a körülmények messze az elvárt szint alatt vannak.
Beszéljünk világosan. A nyitott emésztőgödrök és az, hogy az emberek kint végzik el a dolgukat, nem elfogadható a társaság számára. Ezt a dolgot meg kell oldanunk.”
Ez a probléma elsősorban az alacsony fizetésekhez köthető. Az assami ültetvények munkásai 115 rúpiát (450 forintot) keresnek egy nap alatt, ami jóval a minimálbér alatt van, ami 177 rúpia. A helyi kórház, az Assam Medical College felmérése szerint a munkások között nagyon sokan alultápláltak, tíz személy közül kilencen. Az egyik orvos, Ak Das szerint ez az oka annak, hogy az emberek fokozottan ki vannak téve a betegségeknek:
„A szegénységgel együtt járó betegségek teljesen megszokottak. Rengeteg személyt kezelünk hasmenéssel, légzőszervi és egyéb fertőzésekkel, bőrbetegségekkel, agyhártyagyulladással.”
Az orvos hozzátette, hogy ezek az emberek egy tragikus körforgás részei. Az alultáplált szülőknek alultáplált gyermekei születnek, akik nagyon fogékonyak lesznek különböző betegségekre. Ha meg is gyógyítják őket, hamarosan visszaesnek, amint kikerülnek a kórházból, és hazamennek a piszkos és egészségtelen lakásaikba.
A BBC megszólaltatott egy tizennégy éves kislányt a nagy presztízsű Doomur Dullung teamezőn, aki azt állította, már két hónapja ott dolgozik. Az Assam Company ültetvényén szintén találtak két kiskorút, akik alig múltak tízévesek. Az ENSZ szabályai alapján tizenöt év alatti gyerekek nem dolgozhatnak teljes munkaidőben.
Ami az egészségügyi hiányosságokat illeti, nem csak a lakóhelyekkel van gond.
A permetezés során számos káros vegyszerrel érintkeznek a munkások,
a védőfelszerelés megléte tehát alapvető kéne, hogy legyen. Az Assam Company földjein az emberek minden védekezés nélkül végezték ezt a munkát. Elmondták, évente egyszer kapnak felszerelést, az azonban néhány hónap után teljesen elhasználódik. Pótlás nincs, csak a következő évben.
Hozzátették, hogy mindennap érzik a munkájuk mellékhatásait légzési nehézségek, bőrégés és étvágytalanság formájában. Az Assam Medical College orvosa megerősítette, hogy gyakran kezel pácienseket, akik a vegyszerek közvetlen következményeitől szenvednek. Az Assam Company cáfol, szerintük a vádak hamisak és alaptalanok.
Az emberek komoly felügyelet mellett élnek és dolgoznak, holott a szabadságot törvény garantálja számukra. Elvileg szabadon lehetne őket látogatni, hogy felügyelhető legyen, valóban a megfelelő körülmények között élnek-e. A BBC riportere azonban számos falba ütközött,
a McLeod Russel-földek dolgozóinak házaihoz például oda sem engedték.
Szerinte a cégek a jobbágyként tartott emberek életének legtöbb területét a kontrolljuk alatt tartják, ezzel is kiszolgáltatottá téve őket.
A szomorú valóságot azonban nem a BBC tárta fel először. Ez év januárban jelent meg a Columbia Law School emberi jogokkal foglalkozó intézetének jelentése, amelyben szintén az indiai teaültetvényeken dolgozó emberek életkörülményeit elemezték. Az írás „emberietlennek és gyalázatosnak” nevezte a cégek politikáját.
Az egyik problémás cég, a Tata megjegyezte, hogy ők tagjai az Etikus Tea Partnerség (Ethical Tea Partnership) nevű szervezetnek, melynek célja „a teaiparban dolgozók életének és életkörülményeinek javítása”. Ha egy cég ezzel védekezik, akkor sajnos azt a következtetést kell levonnunk, hogy az ilyen jól hangzó szervezetek munkája nem sokat ér. Sarah Roberts, a társaság elnöke elmondta, tagjaik tisztában vannak a kihívásokkal.
A Fortnum and Manson nevű gyártó is a társaságra hivatkozott, mikor a teáik származásáról kérdezték őket. Úgy tűnik,
mindenki ujjal mutogat, és próbál diplomatikusan nyilatkozni a sajtónak.
Az Unilever, amely többek között a Lipton teákat gyártja, azt mondta, komolyan veszik a BBC által felhozott vádakat, és a fejlődés már folyamatban van.
„Van még hova fejlődni. Dolgozunk azon, hogy a beszállítóink felelős és fenntartható módon működjenek.”
Biztosan sokaknak ismerős a Rainforest Alliance cég neve. Vagy ha a név nem is, de a kis békás logó, amely ott van sok termék, főleg teásdobozok oldalán, már talán igen. Ez valójában egy civil szervezet, amely saját honlapja szerint igyekszik megőrizni a biodiverzitást, és biztosítani a fenntartható élettereket. Elmondásuk szerint a békalogó csak olyan termékre kerülhet rá, amely megfelelt a szigorú kritériumoknak, és a minősítés azért jött létre, hogy "megvédje a dolgozók és azok családjainak érdekeit”. A BBC kizárólag olyan ültetvényeket keresett fel, amelyek ilyen jelöléssel ellátott termékek alapanyagait szolgáltatják.
A Rainforest Alliance elismerte, hogy a riport rátapintott a gyenge pontjaikra, és változásokra van szükség. Egy helyi civil szervezet, a Pajhra egyik aktivistája, Stephen Ekka szerint: „Ez az egész minősítés nem a dolgozó emberek érdekeiről, hanem a vásárlók szimpátiájának megszerzéséről szól”.