A füge az éghajlat változásával egyre nagyobb teret hódít hazánkban. Néhány évtizede csak a mediterrán országokban csodálkozhattunk rá a fügefára. Szinte csodaszámba ment, ha egy-egy védett, déli, napsütötte zugban idehaza is gyümölcsöt érlelt.
Meg kellett elégednünk az importból származó, olykor szétrághatatlanul megszáradt aszalt változattal
– amely csak nyomokban emlékeztet friss előéletére.
Ha a forró nyarat szép, hosszú ősz követi, már nálunk is megterem. Szélvédett, déli fekvésű hegyoldalakon, teraszok hajlatában szépen díszlik. A füge a béke, a jólét szimbóluma, dús lombú fája az élet nehézségeitől való szabadulást szemlélteti.
Talán hihetetlen, de a fügefa egészen közeli rokona néhány szobanövényünknek, például a közönséges fikusznak!
Gyümölcse szénhidrátban gazdag, kitűnő tápanyagforrás, hashajtó hatására is érdemes odafigyelni! Ha a szaftos gyümölcsöt nem fogyasztottuk el frissen, érdemes dzsembe komponálva tenni el télire. Mivel eléggé édes, ezért lehetőség szerint cukor nélkül!
Hozzávalók:
Elkészítési idő: 60 perc
A fügét feldaraboljuk, a kemény szárrészét kimetsszük. Az almalével és a pektinnel a befőző lábosban összevegyítjük, majd lassú tűzön felforraljuk. Szorgalmasan kevergetve 5-6 percen át főzzük, majd azon forrón tiszta üvegekbe merjük. Gondosan lezárva szárazgőzbe tesszük hűlni.
Ha éppen nem lehet friss fügéhez jutni, aszalt fügével is elkészíthetjük!
Az aszalt gyümölcsöket áztassuk 2 napig almalében, amíg teljesen megpuhulnak. Hasonlóképpen főzzük, mint a frisset.
A naspolya a Kaukázus déli oldalán honos, onnan kerülhetett hazánkba is. Legtöbbször díszfaként ültetik, és termését is csak dísznek gondolják, eszükbe se jut megenni. Pedig érdemes, mert jóízű és tápláló, igaz, azok közé tartozik, amelyeket mindenképpen utóérlelni kell, hogy ízletessé és tényleg élvezhetővé váljanak.
Október végén, november elején lehet szüretelni, várjuk meg, míg egyszer-kétszer megcsípi a fagy. A barnás színű, nem túl bizalomgerjesztő küllemű naspolya frissen kemény, élvezhetetlen. Terítsük szét egy rétegben, hogy megérjen!
Decemberre a gyümölcsök szép lassan megpuhulnak, és kicsit meg is sötétednek.
Ezután válik élvezhetővé. Nyersen is fogyasztható, de ha sok van belőle, akkor mindenképpen alkossunk belőle valami izgalmasat!
Hozzávalók:
Elkészítési idő: 120 perc
A puha naspolyát alaposan megmossuk, majd egy pohárnyi vizet öntve alá teljesen szétfőzzük. Ha langyosra hűlt, szitán áttörjük, hozzáadjuk a cukrot, és folyamatos kevergetve sűrűre főzzük. Azon forrón tiszta üvegekbe töltjük, tetejére egy kanálnyi rumot öntünk, és lekötjük, vagy csavaros lapkával lezárjuk. Szárazgőzben hagyjuk kihűlni. Különlegessége folytán remek ajándék is lehet!
Hozzávalók:
Elkészítési idő: 60 perc
A puha naspolyát megmossuk, és annyi citromos vízben, amennyi éppen ellepi, 1 percig forraljuk. Az enyhén megrepedt héjú naspolyát lecsepegtetjük, és tiszta üvegekbe rakosgatjuk. Az üvegeket megrázogatjuk, esetleg kicsit megütögetjük, hogy szorosan helyezkedjenek el a gyümölcsök benne. Rácsorgatjuk a mézet, és rummal feltöltjük. Az üvegeket gondosan lezárjuk, majd néhány napig meleg helyen tartjuk (a konyhában pont megfelelő), néhányszor megrázogatjuk. Végül hűvös helyen 3-4 hétig érleljük, mielőtt felbontanánk.
A gesztenye leginkább püré formájában szokott megjelenni a honi étlapon. A húsát kemény barna héj és vékony, keserű burok fedi, amelyeket el kell róla távolítani. Ehhez két módszert választhatunk:
Mielőtt megsütnénk,
a gesztenyéket késsel bevágjuk egy kicsit, így sütés után könnyen le tudjuk hántani a héjat.
Ha a gesztenyét vízben megfőzzük, hasítsuk be a külső héját X alakban. Tegyük a gesztenyét egy fazék hideg vízbe, a forrástól számítva 3 percig főzzük, majd tartsuk hideg vízsugár alá. Kézzel megnyomjuk, és a gyümölcs belseje máris előbújik a héj alól.
A hasábformára fagyasztott püré olykor a gesztenyén kívül más összetevőt is tartalmaz, de a Magyar Élelmiszerkönyv szigorú szabályai szerint a „gesztenyepüré” feliratú áruba csak kétféle „adalékot” tehetnek a gyártók: cukrot és némi ízesítő anyagot: például vaníliát, rumaromát.
A babbal dúsított termékeken a gesztenyemassza és a gesztenyepüré jelzés sem szerepelhet.
A gesztenyének a babbal való szaporítása nem új keletű dolog, már régmúlt világban is tarkababbal hamisították a gesztenyét, erre buzdítanak öreg szakácskönyvek takarékos tanácsai is.
Keményítőben és káliumban is gazdag. Készítsünk belőle különleges lekvárt - ugyan sok vele a munka, de megéri! Mézzel készítve is kipróbálható!
Hozzávalók:
Elkészítési idő: 120 perc+érlelés
A gesztenyét annyi vízbe tesszük, amennyi ellepi, és fedő alatt puhára főzzük (a minőségétől függően 35-45 perc). Ha langyosra hűlt, meghámozzuk, a belső, barnás hártyát is eltávolítjuk. A gyümölcsöt áttörjük, hozzáadjuk a vaníliarudat, a cukrot, és fél napig hűvös helyen állni hagyjuk. Azután lassú tűzön, állandóan kevergetve 10 percig főzzük. A vaníliát eltávolítjuk, és azon forrón kisebb üvegekbe töltjük. A tetejére egy-egy evőkanálnyi rumot locsolunk, és az üvegeket lezárjuk.
Az apró díszalma szintén díszfaként áll általában a kertekben: tavasszal szépséges virágaival, ősszel dekoratív gyümölcseivel díszít. A fehér virágú fajták gyümölcsei általában ízletesebbek, mint a tavasszal rózsaszínben pompázóaké. A kicsi almák, amelyek csokrokban csüngnek a fán, mint a cseresznye, megfőzve kellemes ízűek. Befőtt készülhet belőlük, mégpedig szárral együtt, díszítésként gyümölcssalátához, süteményekhez.
Hozzávalók:
Elkészítési idő: 90 perc+pihentetés
Az apró almákat kiválogatjuk, szárukat meghagyva megtisztítjuk. Folyó víz alatt megmossuk, alaposan lecsöpögtetjük. Annyi vizet öntünk rá, amennyi éppen ellepi, hozzáadjuk a cukrot meg a citromsavat. Lassan felforraljuk, és 2 percig csöndesen főni hagyjuk. Lefedve másnapig félretesszük. Ekkor újból a tűzre tesszük, és 5-6 percen át gyöngéden forraljuk. Ezután a kis almákat szűrőkanállal kiemeljük, üvegekbe rakosgatjuk. A levet még egyszer átforraljuk, és a gyümölcsökre merjük. Az üvegeket gondosan lezárva tedd szárazgőzbe.
Az aranyalmabefőtt gyümölcsös koktélba pottyantva meglepő látvány, és süteményeket is díszíthetünk vele. Nagyon jól passzol egy almás-fahéjas őszi süteményhez.
Hozzávalók:
a tetejére:
a díszítéshez: őrölt fahéj, almabefőtt
Elkészítési idő: 60 perc+hűtés
A lisztet, a cukrot, a sütőport és a vaníliás cukrot egy nagyobb, jól záródó edénybe szórjuk. Hozzáadjuk az egész tojásokat, az olajat, az almalevet, az edényt lezárjuk, és az egészet alaposan összerázzuk. A masszát egy kb. 20x30 cm-es, sütőpapírral bélelt kis tepsibe töltjük, és előmelegített sütőben 200 fokon 20 perc alatt szép aranysárgára sütjük. Ha kihűlt, három lapba vágjuk.
A töltelékhez a megtisztított almákat lereszeljük, ráfacsarjuk a citrom levét, cukorral és csöppnyi reszelt citromhéjjal ízesítjük. Beleszórjuk a búzakeményítőt, és lassú tűzön, folyamatosan kevergetve sűrűre főzzük, kihűtjük. A lapokra ujjnyi vastagon rásimítjuk az almás tölteléket, és egymásra helyezzük őket. Az almás-fahéjas pudingot a leírás szerint elkészítjük, és ha már sűrűsödni kezd, a sütemény tetején elegyengetjük. Néhány órára behűtjük, majd kockára vágva kínáljuk. A tetejét őrölt fahéjjal, és aranyalmabefőttel kirakosgatjuk.