A világ legnagyobb, a gyermekkori elhízás megelőzését szolgáló hálózata, az EPODE tervei szerint 3 év alatt – 2016 végéig – 3,9 millió embert szeretne elérni Európában, beleértve közel egymillió gyermeket és serdülőt.
Belgium, Ciprus, Észtország, Németország, Olaszország, Svédország, Franciaország, Görögország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovákia mellett hazánk is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai vezetésével.
Az EPODE alapítója és a szervezet európai tagozatának jelenlegi főtitkára, Jean-Michel Borys elmondta, nem egyetlen tényező okolható a gyermekkori elhízásért.
A szervezetünk arra van programozva, hogy tároljuk a zsírt.
Persze ez korábban sem volt másként, csakhogy megváltozott a környezetünk, megváltozott az élelmiszer szerepe és elérhetősége az életünkben. Míg korábban a közelünkben megtermelt, szinte csak a magunk által főzött-sütött étel került az asztalunkra, addig az elmúlt években kinyílt a világ és olyan gyorsételekhez is rendszeresen hozzájutunk, amik olcsóbbak és nem feltétlenül a tápanyagtartalmuk miatt kedveljük őket.”
A táplálkozástudománnyal foglalkozó orvos kiemelte, hogy ehhez hozzá kell vennünk azt , hogy egyre jellemzőbb a fizikai aktivitás hiánya. A gyorskaják felértékelődtek az étrendünkben és
kevesebbet mozgunk, közben a zsírtárolásra van predesztinálva a szervezetünk
– több energiát viszünk be, mint amennyit leadunk, ez pedig sajnos már a korai gyermekkorban is megmutatkozik. A fő tényezők mellett nem feledkezhetünk meg a stresszről, a környezetszennyezésről, az alváshiányról (nem csak kevesebbet, de rosszabbul is alszunk), ami szintén hozzájárul az elhízáshoz” – véli.
Jean-Michel Borys szerint ennek a tendenciának nem csupán kritikus egészségügyi, hanem társadalmi következményei is vannak. „Húsz éve még nem volt jellemző, hogy a gyerekeknél kettes típusú cukorbetegséget mutassunk ki, ma nem egy ilyen látunk. Ez például az egyik nagyon markáns egészségügyi következménye az elhízásnak. Gondoljunk bele, hogy az egyes országok GDP-jére – rövid és hosszú távon – is hatással van ez a tendencia, hiszen
ezeknek betegségeknek az egészségügyi költsége nagyon magas.
Mindezek mellett nem mondanám, hogy ez már megfordíthatatlan trend, de kizárólag abban hiszek, hogy helyi szinten, a közösségek bevonásával állíthatjuk meg ezt a folyamatot”
Az EPODE programban a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai vezetésével Magyarország is részt. Elsőként Dunaharasztiban, a Coca-Cola Alapítvány támogatásával hívták életre 2014-ben a három évre szóló, gyermekkori elhízás megelőzését célul kitűző GYERE – Gyermekek Egészsége Programot.
„Első és legfontosabb célja, hogy a helyi közösségeket és a közösség tagjait hozzásegítsük az aktív és egészséges életmód kialakításához és annak hosszú távú fenntartásához, ezzel csökkentve a gyermekkori elhízást” – avat be az Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.
A településen az elmúlt egy év elhízás-mérlege igencsak tanulságos:
az első hivatalos mérések szerint a 10-12 évesek a legveszélyeztetettebbek túlsúly szempontjából.
A kapott eredmények szerint a vizsgálatba bevont 1424 fő 6-12 éves korcsoportba tartozó gyermek adatai szerint 64,5% a normál tápláltságúak csoportjába tartozik, 26,5% túlsúlyos, illetve elhízott, valamint 9% alultáplált. A 10 éves lányok adatai a legkritikusabbak, hiszen 30,6 %-uk túlsúlyos, illetve elhízott, valamint a 12 éves fiúk 26,8 %-a valamilyen mértékű többlet-testtömeggel bír.
A dietetikusok hétről hétre jelen vannak az óvodákban és iskolákban, ahol játékos foglalkozások keretében ismertetik meg a tápanyagok, ételfélék világát a gyerekekkel. „Az ovisok és a kisiskolások is rendkívül érdeklődőek, általában könnyen bevonhatóak, nyitottak. A legkisebbek a legaktívabbak, szívesebben beszélnek a társaik előtt ismeretlen témáról,
nem tartják cikinek, ha nem ismernek fel valamilyen élelmiszert azok közül, amiket viszünk a foglalkozásokra,
inkább segítenek egymásnak” – mondta a Dunaharasztiban zajló foglalkozások aktív dietetikusa, Kanizsárné Vaskó Nikolett.
„A tudásszintjük nagyon különböző. Volt olyan ötödikes osztály, ahol remekül elbeszélgettünk a szabadgyökökről, de volt olyan nyolcadik is, ahol még nem is hallottak róla. Változó, hogy mennyire ismerik a gyerekek, a fiatalok az egészséges táplálkozás alapjait. Többször előfordult már, hogy a foglalkozások után tanórai anyagként újra elővették a témát a tanárral vagy óvónővel és újra átbeszélték az elejétől a végéig.”
A program nem csupán a gyerekeket, hanem a szülőket is igyekszik megszólítani. Ez legtöbbször a tanulókon keresztül történik, de egy-egy szülői értekezleten is lehetőség nyílik arra, hogy az édesanyák és édesapák közvetlenül a szakemberektől kérdezzenek. „A szülői tudatosság is változó. Azt tapasztalom, hogy
vannak olyan családok, ahol az intézményben kapott tízórai, ebéd és uzsonna az, amit a gyerekek egész nap esznek,
így ők sokszor nem értik, amikor ötszöri étkezésről beszélünk. Persze van olyan, aki nagyon tudatosan étkezik, és látszik, hogy ezt a tudást otthonról hozta” – ismertette Kanizsárné Vaskó Nikolett.
„Az iskolások kedvenc része a foglalkozásokban, amikor csukott szemmel kell kitalálniuk, hogy milyen gyümölcsöt-zöldséget tapogatnak, ezt egyszerűen az elsősöktől a nyolcadikosokig mindegyik imádja. Az egész 45 percben nagyon aktívak, jó látni, hogy nem csak kényszerűségből hallgatják meg, hanem tényleg érdekli őket” – tette hozzá Csengeri Lilla, a szintén Dunaharaszti óvodáiban és iskoláiban is aktív dietetikus.
Természetesen nem csupán a tanintézmények és a szakemberek összefogása fontos, a helyi, közösségi eredményességhez a lokális és politikai elkötelezettségre is szükség van. „Ez sokkal kevésbé orvosi megközelítés, mint társadalmi kérdés. Aktívnak kell lenni.
A politikusokkal meg kell értetnünk, hogy baj van, és hogy figyelmet kell fordítaniuk az egészségre, az aktív életmód propagálására.
Ez a kérdés nem olyan egyszerű, hogy beveszünk egy pirulát és elmúlik a baj. Ráadásul a gyógyszerek drágák és nem változtatják meg a gondolkodásunkat. Márpedig itt most ezen van a hangsúly: informáljuk az embereket, beszéljünk arról, hogyan lehetnek egészségesek, járjunk elöl példával” – hangsúlyozta Jean-Michel Borys.
Az orvos szerint az egyik legijesztőbb dolog, ami ezekkel a gyerekekkel történhet, hogy egész életükre elhízottak maradnak, előidézve számos betegséget, mint a diabétesz, a szív- és érrendszeri panaszok vagy egyes rákos megbetegedések. Gondolni kell a lelki teherre is, elvégre
egy elhízott kislánynak például szembe kell néznie azzal, hogy aligha találják csinosnak,
nehezebben indul el és éli meg a párválasztás folyamatát.
„A magam részéről nagyon drukkolok Dunaharasztinak és Magyarországnak. 23 évvel ezelőtt Franciaországban két kicsi faluban indítottuk útjára a programot elsőként, és bár vezetők, igazgatók, polgármesterek jöttek-mentek, a közösség rájött, hogy az egészséget napról napra tanítani kell. A mai napig él a program: ez jellemző a legtöbb európai településre, ahová valaha eljutottunk: az esetek 80%-ában a helyiek akkor is folytatják, ha a hivatalos program véget ér, mert hisznek abban, hogy mindannyiunknak szüksége van az összefogásra az elhízás ellen” – emeli ki az európai EPODE főtitkára.