Megtaláltuk Budapest legjobb pizzaszeletét

Vágólapra másolva!

Ott álltunk ketten. A strammul öltözött jóképű meg a szedett-vedett köpcös – ha én strázsáltam volna a pult mögött, arra fogadtam volna, hogy ez a két majom biztosan NAV-ellenőr. Pedig nem, tényleg csak két szelet pizzát akartunk.

Zirig Árpád

Vágólapra másolva!

Budapest pizza

Adott az Origo két gyalogos pizzaügynöke, Péter és Árpád. Formájuk alapján ellenőrök, pedig csak arra kíváncsiak, hogy melyik a belváros legjobb szeletes pizzázója. Maradjunk-e az aluljárós kétszázasoknál, vagy

szokjunk át valamelyik hipszterbüfébe, ahol áltudományos eszmecserét nyithatunk a fatüzelésről, a hőfokról és a hidroponikás rukoláról?

Oké, az áfás számla, mint olyan, övön aluli ütés egy büfében, de ez egy ilyen ország, vannak abszurd zsákutcái a rendnek, igaz, a normális országokban teljesen ismeretlen a pluszpapírfecni. Ennek ellenére kedves mosolyt vágva mindenki kitöltötte, kivéve egy helyet: a cigarettáját szorongató srác a Wesselényi utcai Pizza Mondóban kerek perec elutasította a kérést – így jártunk, ott nem ettünk.

Szelet Pizzéria

Szent István körút 12.

Nem akartunk semmi extrát, próbáltunk minél általánosabbat rendelni, amely esélyt adhat arra, hogy több helyen is kipróbálhatunk ugyanolyanokat. Margherita nincs, maradt a szalámis és a négysajtos.

A tészta közepes, de ehető, extra élményt nem ad, ám gond nélkül lecsúszik.

A kétszáz forintos szeletek hozták a megszokott budapesti átlagot: „Kár, hogy a négyféle sajtot egyáltalán nem érezni rajta” – fintorgott Péter. A szalámis sem kiemelkedő, de soha rosszabbat – nem taknyos, nem kenődik, csak egy kicsit semmilyen.

Trio Pizza

Nyugati tér, aluljáró

A Vígszínház melletti falatokat letudva sétáltunk tovább, csak pár percnyire volt tőlünk a Trio. Az utazók és ingázók gyakran esznek itt, hihetetlen pörgés van az aluljáróban – ennek ellenére

belefutottunk egy-egy szelet langyos pizzába.

Egységáron kétszáz minden: az elméletünk sajnos már itt elbukott, hiszen a Szeletnél vásároltak közül egyik sem volt éppen. Maradt a sonkás meg a zöldséges-sajtos: az egyiken zavaró volt a zöldségek durva mirelitállaga, a másiknál csak abba lehetett belekötni, hogy ízre unalmas, érdektelen. Nem mondjuk, hogy rossz, mert ha nincs más, meg lehet enni, de visszaemlékezni már percekkel később sem tudtunk az ízekre.

Pizza Forte

Budapest, Teréz krt. 17-21.

Csendben bíztunk benne, hogy a hazai pizzapiac legújabb szereplője, a Bellozzo is kínál szeletet, de az Oktogonnál erről le kellett mondanunk. Jobb ötletünk nem lévén átcsattogtunk a túloldali Fortéba, ahol magyar fotós nyersanyagot ugyan nem adnak, de aránylag kis szeleteket kettő-ötvenért igen.

A katarzis nem itt ért minket: a kukoricás-csirkés verzión mindent elnyomott maga körül a túl édes kukorica,

a sonkás-sajtoson meg túllőtték a paradicsommártást, eltaposta a sonkát és a jellegtelen sajtot.

A tésztával viszont elégedettek voltunk.

Pizzica

Nagymező utca 21.

Csak egy ugrás a belvárosi feinschmeckerek kedvence, a Pizzica. Pepitára tetovált olasz hipszter század elejire fazonírozott arcszőrzettel, mellette szívmelengetően kedves vörös lányka: itt végre találtunk margheritát és

nem tagadjuk, megkönnyeztük, olyan tökéletes volt.

Jó hír azoknak, akik nem a papírvékonyságú pizzát kedvelik, hogy itt azért van anyag. Nem lepényesen szivacs, hanem kicsit ciabattás hatású a tésztájuk – a sajt és a paradicsom is remek, nem nagy, de nagyon megéri a 290-et. A szardíniás prémium változat már 490 Ft, de tökéletességéhez nem fért kétség. Gyors és finom, plusz lehet ücsörögni is.

Pizza Me

Erzsébet körút 51.

A Körúton csak pár perc ballagás a Pizza Me, amely kívülről nem ígér semmi extrát, de a megtapasztalt ízek mégis hibátlanok. Az ismétlés jegyében szalámisat vettünk, mellé sajtos-gombásat. Az első harapásnál éreztük, hogy igen, azért ez high-end: remek tészta, különösen aromagazdag feltétek.

A gomba nem csak egy ízetlen folt, hanem élmény,

a szalámi nem csak valami hússzerűség, hanem zamatos karika. A személyzet kedves, a hangulat nyugodt – ugyan a 470 forintos szelet nem tűnik olcsónak, de a kétszázas kategóriához képest az élmény elé is szorzót tehetünk.

Jack’s Burger

Hercegprímás utca 4.

Jól megrakták anyaggal a Jacknél Forrás: Origo

A hely alapból egy burgerező, de a kis mellékzöngével ne törődjünk. Ha a retorikából bukásra álló taxisok pihengethetnek pár méterre tőlünk az út közepén, mi is ehetünk olasz tésztát egy amerikai büfében.

Rossz hírünk van a kétkedőknek: ezek a tésztához is értenek, de sokkal kevésbé olaszos, mint mondjuk a Pizzica. Nagyon szaftos, nagyon gazdag, diszkréten kérgesre pirított aljjal –

az összes megkóstolt áru közül ez volt a leglaktatóbb.

Egy sajtos, egy sonkás, áruk 340 Ft: remek fűszerezés, hegynyi dózis mindenből. Nézzék csak meg a képet – erre nem rátették a sonkát, hanem pikkelyszerűen felhalmozták rá.

Igen Pizza

Madách Imre út 5.

Az utóbbi napokban mindenki ezért a helyért lelkesedik, ódákat zengenek a hipszterek; egy biztos, alulról jövő Facebook-marketingben jók az Igennél. A helyzet viszont az, hogy a pizzájuk is remek: tradicionális, kupolás építésű, fatüzeléses kemencét használtak, amelynek kialakítása lazán megengedi a 400-500 Celsiust – ez a nápolyi stílus lényege.

A srácok lelkesek, bár egy kicsit még szervezetlennek tűnnek: sonkáért a fenti lakásba szaladnak fel, még egymást kerülgetik a pár négyzetméteren.

Leülni nem lehet, várakozni az utcán kell a mínuszokban, ráadásul sokat.

Annak ellenére, hogy a rendszerükkel cirka két perc a sütés, közel 25 percig tipródtunk a járdán. A 480 forintos – náluk középáras – szeletek viszont fenomenálisak, a szardellás-kapris és a diós-spenótos pizza ünnep a szájnak, csak alig lógnak le a tenyerünkről, elszomorítóan kicsik.

Hova menjünk legközelebb?

Szubjektív tesztkörünk nem volt vitamentes: az, hogy a Pizza Trio az utolsó, nem kérdés, sőt a Szelet utolsó előtti helye sem. A Forte maradt a jó középmezőnyben, de

a dobogósokon kis híján a város sötétedő közepén kaptunk hajba.

A bronzérmet megosztottuk. A Pizza Me és a Jack’s Burger egyaránt kiváló pizzát kínál, igaz, a stílusuk nagyon más. Az ízek viszont korrektek, bármikor visszamennénk egy-egy szeletre. A második hely nálunk az Igené – az étel alapján elsők is lehettek volna, de a vontatottság és a várakozás sokat rontott a lelkesedésünkön.

Az Origo pizzakommandója szerint Budapest belvárosának legjobb szeletes pizzázója a Pizzica:

zsíros deszka, allűrmentes és természetesen kedves szerviz, ötletes, de kedves berendezés. Az igazi élményt azonban az ízek adták – ide még biztosan eljövünk máskor is.