A hagyományos, szalagos farsangi változaton túl is van élet! Aki nem szeretne kelesztéssel bíbelődni, annak itt az elronthatatlan és olcsó csöröge. Az egyetlen rizikós része legfeljebb a sütés – de ne aggódjanak, csak pár apróságra kell figyelni,
a kezdőknek is sikerülhet.
Hozzávalók:
A lisztből, a tojássárgákból, csipetnyi sóval, cukorral és a rummal rétestészta keménységű tésztát gyúrunk. Ha szükséges, még egy kevés lisztet vagy egy evőkanálnyi tejfölt adunk hozzá. A jól kidolgozott tésztát letakarva fél órán át pihentetjük.
Lisztezett deszkán késfok vastagságúra elnyújtjuk, és derelyemetszővel féltenyérnyi rombuszokra vágjuk. A kis tésztadarabokat középen háromszor behasítjuk, és a tészta egyik végét a középső nyíláson áthúzzuk. (Készíthetjük úgy is, hogy kétujjnyi széles és kb. 15 cm hosszú csíkokra vágjuk fel, azután laza csomót kötünk rá.) Az elkészült fánktésztákat bő, forró olajban aranysárgára sütjük. Szalvétán lecsepegtetjük, majd porcukorral meghintve, finom házi lekvár társaságában kínáljuk.
A túrófánk könnyű, és szintén elronthatatlan – ha csak szénné nem égetjük, de miért követnénk el egy ilyen hibát, igaz?
Almával dúsítva még izgalmasabb,
a benne lévő gyümölcs némiképp ellentételezi a zsiradékban sütés egészségtelen voltát.
Hozzávalók:
A túrót villával összetörjük, az egész tojásokkal és a tejföllel simára eldolgozzuk. Belereszeljük az almákat. Csipetnyi sóval, cukorral, reszelt citromhéjjal ízesítjük, majd annyi kukoricaliszttel dolgozzuk össze, hogy sűrű masszává váljon. Végül belekeverjük a sütőport, és fél órán át hagyjuk állni. A masszát evőkanállal nem túl forró olajba szaggatjuk, és a fánkok mindkét oldalát aranyszínűre sütjük. Az olajból kiemelve szalvétán lecsepegtetjük. Fahéjas porcukorral megszórva kínáljuk.
Ha már zsiradékban sült valami, lehet csak almából is: nálunk rendszeresen készül bundában sült alma, a dédanyám receptje szerint. Télen gyakran várt minket ezzel a finomsággal: alma slafrokban, ahogyan ő nevezte.
Mi imádtuk, mind egy szálig felfaltuk, nem is gondolva arra, hogy nem az alma pozitív élettani hatása, és nem is a farsang miatt sütötte: egyszerű volt, gyors és olcsó. Hiszen a kertben termett alma ott pihent a kamra mélyén, ládákban.
Az alábbi almafánk kicsit bonyolultabb, de igazán ünnepélyes.
Hozzávalók:
A lisztet egy tálba szitáljuk, belemorzsoljuk az élesztőt, és beleöntjük a meglangyosított tejet. Hozzáadjuk a cukrot, csipetnyi sót, a 6 tojássárgáját, majd az egészet alaposan kidolgozzuk. Lefedve a kétszeresére kelesztjük. Eközben az almát megtisztítjuk, és apró kockára vágjuk. Citromlével meglocsoljuk, reszelt citromhéjjal és szerecsendióval ízesítjük.
A megkelt tésztát lisztezett deszkán kisujjnyi vastag téglalappá nyújtjuk, az almás tölteléket elsimítjuk rajta. Szorosan felcsavarjuk, és 2 cm vastag szeletekre vágjuk. A szeleteket lisztezett deszkára fektetjük további 20 percre. A szépen meghízott fánkokat egy lapát segítségével forró zsiradékba emeljük, és előbb fedő alatt, majd anélkül szép aranyszínűre sütjük. A zsiradékból kiemelve lecsöpögtetjük, és szerecsendióval ízesített porcukorral megszórva máris kínálhatjuk.
Nemrégiben egy lomtalanításból két különleges fánksütő eszköz került a birtokomba, amelyeket nyomban ki is próbáltunk:
a kis orosz gyártmányú, az öntvény tanúsága szerint 2,4 rubelt kóstáló fánksütőimmel csillag-, hópehely- és virágformákat tudok alkotni,
az alapreceptem azonban a boldogi nagyrózsa tésztája, amelynek receptjét évekkel ezelőtt, egy fesztivál alkalmával sikerült becserkésznem, Boldogról.
Hozzávalók:
A tojásokat a tejföllel simára keverjük, majd a többi hozzávalót is apránként hozzáadva, simára eldolgozzuk. Egyliteres lábosba fél liter olajat öntünk, átmelegítjük, a nagyrózsa sütőformát belehelyezzük. Amikor már minden felforrósodott, akkor a vasat belemártjuk a tésztába, majd a forró olajba visszahelyezzük. Vigyázzunk, hogy ne merüljön bele, mert akkor sütés után nem jön le a formáról a sütemény. Fontos: 2-3 mm-t hagyjunk szabadon a tetején!
Hirtelen, nagyjából 30 másodperc átsül. Közben kicsit megrázogatjuk, majd az olajat lecsöpögtetjük róla, és tálcára helyezzük. Amikor az összes rózsa kisült, porcukorral gazdagon megszórva kínáljuk.
A hólabda pedig egy régi nagy szerelem, és az ősszel boldogan találkoztunk össze vele németországi utazásunk során, amikor Rothenburg ob der Tauber kedves kis boltocskáiban felbukkant. Ők 300 évre visszamenőleg jegyzik a frankok nevezetes hólabdájának történetét.
Hozzávalók:
A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk az élesztőt, majd a tojássárgájával, a rummal és csipetnyi sóval jól összedolgozzuk.
A rétestészta keménységű tésztát cipóba formáljuk, és legalább fél órán át pihentetjük.
Ezután késfok vastagságúra nyújtjuk, és derelyemetszővel ujjnyi széles csíkokra vágjuk.
A csíkokat egyenként laza mozdulatokkal gömbbé formáljuk, és az erre szolgáló nyeles, két félgömbből álló sütőformában (vagy két fém teaszűrő közt) bő, forró olajban aranysárgára sütjük. Az olajból kiemelve szalvétán lecsepegtetjük és porcukorban meghempergetve tálaljuk. Rummal szédített baracklekvárt is kínálhatunk mellé.
A rózsafánk elkészítése sem ördöngösség, csak egy kis türelem szükséges hozzá. Aki nem szeret kreatívkodni, vagdosni és barkácsolni, inkább ne is fogjon hozzá. Ha jól sikerült, a kész fánkokat azon forrón kell lefotózni, mert ha nem vagyunk egyedül, rövidesen csak a hűlt helyét kaphatjuk lencsevégre!
Hozzávalók (kb. 16 darabhoz):
A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval rugalmas tésztává gyúrjuk. Hűvös helyen legalább 1 órán át pihentetjük. Ezután a tésztát enyhén belisztezett deszkán 2 milliméter vastagságúra nyújtjuk. A kinyújtott tésztát három különböző nagyságú kerek formával kiszúrjuk. A tésztakorongok széleit bevagdossuk, mert sütésnél így nyílnak szét szép rózsaformára.
A legnagyobb lapot kézbe vesszük, a közepét tojásfehérjével megkenjük, és a közepes lapot belenyomjuk. Ezt is megkenjük a tojásfehérjével, hogy a legkisebb tésztakorongot ráragaszthassuk, majd a közepét kissé benyomjuk. A megadott mennyiségből kb. 16 rózsafánkot illeszthetünk így össze. Közepesen forró olajban kb. 3 perc alatt megsütjük őket. Szalvétára szedve lecsöpögtetjük, porcukorral megszórjuk, és stílusosan rózsalekvárral kínáljuk.
És a végére egy bónusz, ami nem is fánk igazán, de forró zsiradékban sül, és imádjuk – nem csak farsangkor. Séf barátunktól a recept:
A Túró Rudikat egyenként bundázd a rántott sajthoz hasonlóan előbb lisztbe, majd felvert tojásba, végül hempergesd meg zsemlemorzsában,
és bő, forró olajban süsd aranysárgára. Azon melegében kínáld. Vigyázz, a csokoládé ne törjön össze a rudik felületén, és egyenletes legyen a bundázás, nehogy kifolyjon!” Gusztusos, igaz?