A mai dobozos müzlik sokszor már eltávolodtak az egészség fogalmától. Nem is gondolnánk, de eredetileg
egy svájci orvos, Maximilian Oscar Bircher-Benner írta fel a receptet a szanatóriumi betegeinek Zürichben, a XX. század első éveiben.
Mazsolát vagy mogyorót, kukoricapelyhet nem tett bele, csak néhány alapanyagból állt az egész, a fő összetevő pedig mégcsak nem is a zabpehely, hanem az alma volt. Ennek az eredetinek továbbfejlesztett, sokfelé ma is kedvelt változata az úgynevezett overnight oats, ami egy egész éjszakán ázott zabpehelyből álló reggeli.
Ez egy krémes, pudingszerű étel, nem is hasonlít ahhoz, amit mi müzlinek nevezünk. Itthon a granolát hívjuk így, amiben a zabpehely ropogósra van pirítva, és csak közvetlenül a fogyasztás előtt keverik össze valamilyen folyadékkal.
Alapanyagok egy személyre:
A zabpehelyre öntöm a vizet, egy éjszakára félreteszem. (Valójában sokkal gyorsabban beszívja a nedvességet, már körülbelül 20 perc után.)
Másnap reggel belekeverem a citrom levét, és egyenesen ebbe a reszelem az almát – héjastul. Egy kanál sűrített tejet és aprított magvakat adok hozzá. A sűrített tej a dietetikai tudományok mai állása szerint vétek, de
Bircher doktor korában még ez volt a legbiztonságosabban tárolható tejtermék.
A mai változata ennek inkább egy nagy kanál sűrű joghurt és egy kevés méz.
Mézes granola receptet itt, éjszakai zabpehely és kakaós granola receptet pedig ebben a cikkben találnak.