Mivel látjuk, hogy a boltok mélyhűtőibe milyen szívesen nyúlnak be érte a vevők, elindultunk, hogy beszerezzük az összes fagyasztott verziót, hogy kiderüljön – van-e ehető, vagy tényleg magunknak kell csinálni, ha jót akarunk?
Az összes klasszikus bolthálózaton végigfutottunk, van, ahol többfélét is kínálnak. A Spar angusos marhájából sajnos nem kaptunk, pedig a felkeresett bolt rajta van a kereskedő által kiadott listán. Ezt leszámítva egész komoly mezőny gyűlt össze, igaz, csirkés, sertéses és marhás verziók is akadtak.
Úgy tűnik, Magyarországon
nemcsak a vendéglátók, de a hentesek is kezdenek felébredni,
egyre többen próbálkoznak saját húskészítményekkel. Egy kisüzemi verziót mi is találtunk, gyorsan be is dobtuk a kosárba.
A sütés öntöttvas tárcsán zajlott, a tüzet az évekkel ezelőtt kiszáradt és kivágott meggyfa ágai adták. Mindegyik húspogácsát egyszerre sütöttük, ugyanolyan hőfokon, megegyező feltételek mellett. Hogy ne a zsömle meg a zöldségek és szószok vegyék el az ízét, mindet önmagában kóstoltuk – csak így érdemes, sokkal markánsabbak, őszintébbek körítés és sallangok nélkül.
Ugye nem lepődnek meg, hogy a különbségek óriásiak? A szinte ehetetlentől eljutottunk a korrekt és a remek termékekig, igaz,
a kutyám többször megbánta, hogy reggel kibújt a fáskamrából,
a vendégeim meg többször megléptek volna – a kapu viszont zárva volt, a kulcs meg a zsebben.
A legolcsóbb verzióknál még az 50 százalékot sem érte el a hús aránya, ezeket szójával dúsítják, és segédanyagok segítségével vizet kötnek meg bennük – nem véletlen, hogy sütés közben nem változnak előnyükre. A Magyar Élelmiszerkönyv nem rendelkezik a termékről, így egyetlen segítségünk az összetevők listája.
Aki nem akar csalódni, ne csak az árcédulát nézze!
Jó hír, hogy a multiknál is vannak tisztességes holmik, a Lidl és a Tesco is kínál ilyeneket – ha egy jó családi hamburgerezésről van szó, tényleg nem éri meg a legolcsóbbakat megvenni.
Lapozzanak, olvassák el a kilenc húspogácsa értékelését.
A legrosszabbakkal kezdünk, a legjobbak felé haladunk!