Eredeti csemegék: mit tud a gyulai és a csabai kolbász?

Csabai Kolbászfesztivál negyedik napja 2015 október 25-én Békéscsabán

Még egy kicsit nyár van, de nagyjából kettőt kell pislogni, és itt van a tél, meg persze a disznóvágások ideje. Összeszedtük, mit érdemes tudni az eredeti gyulai és csabai kolbászokról, amelyek nemcsak egyszerű hentesáruk, hanem hungarikumok is.

Néhány éve belevágtunk egy kemény tesztbe, aminél nem számítottunk túl sok jóra: összeszedtük a hipermarketek kínálatából a kolbászokat, és kerestük a legjobbat. Az eredmény siralmas volt: avas, ízetlen, állott és borzasztóan inas termékeket találtunk, amelyek egyáltalán nem közelítették még a jó kolbászról kialakított képünket - amivel lehet ugyan vitatkozni, de a fogak közül kipiszkált, többcentis inakkal már kevésbé.

A jó kolbászhoz nem kell sok dolog:

legyen benne friss, jó hús (bármilyen konc megteszi, csak legyen rendesen megtisztítva), szalonna, hogy megadja a zsírosságot, a só és a jó minőségű paprika elengedhetetlen, és innen lehet menni felfelé. Örülünk, ha van benne bors, kömény, ha van benne fokhagyma, de csak ésszel, mert a mócsingnál csak a pusztító fokhagymaíz kiábrándítóbb, ha már húst akar az ember, ugye.

A fűszer fontos

Mizsei János, a MÁK Bistro séfje szerint a jó kolbászhoz csak jó alapanyag, megfelelő technológia, a megfelelő zsír-hús arány (60% húsra és 40% zsírra esküszik) és jó fűszerezés szükséges.

Hagyományosan a kolbászok sertéshúsból készülnek, de töltöttünk már báránykolbászt, vagy például egy kicsit keletiesebb kacsakolbászt is.

Ha sertésből készítjük, akkor sertéslapockához füstölt hátszalonnát keverünk, mert annak feszesebb a szerkezete és magasabb az olvadáspontja, mint egy hasaalja szalonnának. Mindkettőt daráljuk, de a húst és a szalonnát is két különböző méretre: egy durvábbra és egy finomabb állagra. A fűszerezés olyan, amilyenre akarja az ember: lehet a klasszikus, jó minőségű paprikával, köménnyel, fokhagymával, de itt is lehet variálni az ízekkel, például római köménnyel, füstölt paprikával vagy sült fokhagymával."

Mizsei szerint

a húsok inazása elengedhetetlen,

mert könnyebben fogyasztható, esztétikusabb (nem kell bogarászni a mócsingokat) és a feldolgozást is segíti. Van, aki sertéshálóba tölti a kolbászt, van aki juhbélbe, és vannak a hagyományosabbak, amiket vékony- vagy vastagbélbe töltenek.

a Csabai Kolbászfesztivál negyedik napja 2015. október 25-én Békéscsabán Fotó: Szabó Gábor - Origo

A magyar klasszikusok

A gyulai kolbász története 1868-ban indult, amikor a városban megépítették az első közvágóhidat. A Gyulahús Kft. honlapján olvasható, hogy a 19. század végére már elindult a kolbászgyártás, aztán az első áttörést ifj. Balog József érte el az 1910-es Brüsszeli Világkiállításon, ahol aranyérmes lett a kolbászával. Az 20. század elején Stéberl András gépesítette a gyártást:

Néhány év elteltével már több földrészre exportálta a gyulai hentesáru készítményeket.

Anyagi helyzete megengedte, hogy fejlesszen, új, korszerű üzemet létesített, füstölővel, hűtőházzal, raktárakkal. A siker sem maradt el, 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításon a mester „kis páros gyulai kolbásza' Arany Diplomát nyert.

Növekedés ezerrel

A saját hizlalótelepén tenyésztett sertéseket 1938-tól már új, nagyobb gyárában dolgozták fel munkatársai. Stéberl-féle húsüzem államosítása után a kolbászüzem Gyulai Húsipari Vállalat néven, idényjelleggel működött tovább. A komplex nagyüzem, a Gyulai Húskombinát 1978-ban kezdte meg működését. Az iparban itt valósult meg először, hogy a vágóhíd mellé feldolgozóüzemet is telepítettek. Az új, korszerű létesítmény lehetővé tette a szárazkolbászok mellett új termékféleségek, töltelékes áruk piacra vezetését" - írják a honlapon.

A csabai kolbász szintén a 19. század végén jelent meg, de

a két világháború közti időszakig csupán jellegzetes háziipari termék volt.

Az 1950-es években kezdődött meg a nagyüzemi termelése a Békés Megyei Húsipari Vállalat orosházai telephelyén csabai csípős elnevezéssel. A mai napig jellemző, hogy a csabai kolbászt főként hentesek, hentesdinasztiák készítik, míg a gyulai kolbászt ipari mennyiségben állítják elő.

Itt egy gyulai, ott egy csabai

A kétféle kolbász között van néhány fontos különbség: mindkettő paprikás kolbász, de a csabai mindig csípős, csak köménnyel készült, míg a gyulai borssal. Nagyobb különbség a két kolbász átmérője, mivel a gyulait sertés vékonybélbe (30-35 mm), a csabait pedig hagyományosan kuláréba, vagyis sertés vastagbélbe (40-55 mm) töltik.

A gyulai és a csabai kolbászok eredetvédett termékek,

még a Hungarikumok Gyűjteményébe is bekerültek, úgyhogy nagyon büszkének kell rájuk lennünk.

Egy ilyen minősítés után feltételezhető, hogy a gyártásra vonatkozó szabályozások kikötik, hogy minden gyulainak és csabainak nevezett termék ugyanolyan magas minőségben kerüljön a fogyasztó elé.

Két csillaggal

2010-ben az Európai Bizottság Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) védjegyhasználatát engedélyezte a gyulai és a csabai kolbász számára. 2013-ban a gyulai kolbászt szakmai grémium beválasztotta a Hungarikumok Gyűjteményébe. 2015-ben a brüsszeli Nemzetközi Íz és Minőség Intézet (iTQi) által kiírt minősítő teszten a gyulai kolbász 2 aranycsillagos minősítést ért el.

Az Eredetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság honlapjáról kiderül, hogy az OFJ védjegy ezt jelenti:

"Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező termékek esetében a termék és a lehatárolt földrajzi terület között egy szoros kapcsolatban van a termelés, feldolgozás és előállítás valamennyi fázisának az adott földrajzi területen kell történnie.

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező termékek esetében elég, ha a kapcsolat csak valamelyik fázisban áll fenn.

Tehát a feldolgozásra kerülő alapanyag származhat a lehatárolt területnél nagyobb, a termékleírásban meghatározott területről."

Nem teljesen értjük, hogy mit jelent ez pontosan, ezért a Magyar Élelmiszerkönyv felé fordultunk, hátha ott specifikusabb a leírás.

A gyulai kolbász: "26-40 mm átmérőjű, 18-26 cm-re pározott, sertésvékonybélbe töltött, 6-8 mm-re aprított sertéshús (A.4.) és/vagy marhahús (A.2.) és gyártási szalonna alapanyag (A.7.2.) felhasználásával, húspép hozzáadásával készített, jellegzetesen fűszerezett, füstöléssel és szárításos érleléssel készült termék. Forgalomba hozható fóliás, vákuumfóliás vagy védőgázos csomagolásban, egészben vagy szeletelve."

A csabai kolbász: "Egyenletes hengeres formájú, 35-45 mm átmérőjű, 20-55 cm hosszúságú, műbélbe töltött termék, amelyben a sertés- (A.4.) és/vagy marhahús (A.2.) 4-6 mm-re van aprítva, a gyártási szalonna alapanyag (A.7.2.) szintén 4-6 mm-re van aprítva. Száraz pép hozzáadásával összeállított, füstöléssel tartósított és szárítással érlelt. Jellegzetes fűszere a csípős paprika és a só. Forgalomba hozható fóliás, vákuumfóliás vagy védőgázos csomagolásban, egészben vagy szeletelve."

Vannak még kérdéseink

Nem sokat segített, de legalább kiderült, hogy az Élelmiszerkönyv leírása szerint a csabait jó lesz műbélbe tölteni.

Nagy baj, hogy nem tudunk nagyon újat mondani. Ha két ilyen kiemelt minősítésű terméknél, sőt hungarikumnál nem világos, hogy mitől az, ami, akkor csak annyit lehet tenni, hogy jó alaposan elolvassuk a címkét, és a polcon hagyjuk, ami húson, zsíron és a megfelelő fűszereken kívül bármi mást tartalmaz. Nem könnyű eligazodni, nincs is mindig türelem hozzá, de jó, ha tudja, mit keressen, ha már eredetit akar venni.

Ha pedig töltene sütnivaló kolbászt, itt van néhány jó tanács hozzá.