Tegnapra, október másodikára esett idén a zsidó vallás időszámításai szerinti újév. Mint minden zsidó ünnepkor, ros hasáná napján is
szimbolikus jelentésű ételeket kell enni, hogy szép legyen a következő év.
Még a megszokott kalács, a barhesz is másképp készül: nem hosszúkásra, hanem kerekre fonják. Az ünnepi kalácson kívül enni kell még ilyenkor mézet, hogy édes legyen és mindenféle más, kerek dolgot, például almát, hogy kerek legyen az új év.
A három szokást összevontam, és olyan, kerek barheszt sütöttem, amiben alma is és méz is van. A barhesz majdnem olyan, mint a foszlós kalács, csak olajjal és vízzel készül. Az állaga ennek ellenére vagy épp ettől viszont még jobb, mint a vajas, tejes változaté.
Alapanyagok:
Egy nagy tálba teszem a langyos vizet, belekeverem az élesztőt, hozzáadom a tojást és a mézet, majd a lisztet és a sót is beleszórom. Egy nagy fakanállal addig keverem, míg össze nem áll, ekkor adom hozzá az olajat.
Addig gyúrom, gyömöszkölöm, dagasztom, míg sima nem lesz a felülete.
Ekkor letakarom, és egy órán át langyos helyen kelni hagyom.
Amikor megkelt, négy részre osztom. Mindegyik gombócot hosszúkás ovális formára nyújtom, megszórom felkockázott almával, összetekerem, és kígyót sodrok belőle. A kígyókat
kettőskereszt formában keresztezem egymással úgy, hogy az egyik alul, a másik felül bújjon át a másik alatt.
A kilógó részeket összesodrom, és a kígyók találkozási pontja alá bújtatom. (Két kisebb kalács is készülhet belőle, ebben az esetben nyolc részre kell osztani a tésztát, és négy-négy kígyóból fonni a kalácsokat.) Letakarva további órán át hagyom kelni. Lekenem egy felvert tojással, és megszórom mákszemekkel vagy szezámmaggal. Esetleg mindkettővel. 180 fokos sütőben egy óra alatt sült meg.