A rozskenyerek esetében a minőségjavulást az szavatolja, hogy a Magyar Élelmiszerkönyvben az eddigi 40 százalékról 60 százalékra emelték a rozstartalom szintjét. Aki ezt nem tartja be, az rozskenyeret nem hozhat forgalomba.
Még szembetűnőbb lesz a változás a teljes kiőrlésű pékáruk esetében.
A jövőben csak akkor nevezhető teljes kiőrlésűnek egy termék, ha minimum 60 százalék teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz.
Ez jelentős eltérést jelent az eddigi gyakorlattól, ami akár azt is lehetővé tette, hogy egy pékség azt a termékét is teljes kiőrlésűnek nevezze, amelyet mindössze 5 százalék teljes kiőrlésű lisztből sütöttek.
A vásárlók a tönkölykenyér esetében is markánsabb ízre számíthatnak majd. Ennél a terméknél is jelentősen növelik a természetes összetevők mennyiségét.
Legalább 60 százalék tönkölylisztet kell tartalmaznia
az ilyen típusú termékeknek, ami hatalmas ugrás a mostani 5 százalékos arányhoz képest.
Ludwig Klára pékmester, a JÓkenyér alapítója szerint az életbe lépő változások mindenképpen a hazai pékkultúra előnyeire válnak. A JÓkenyérnél abban bíznak, hogy bővülni fog a tudatos vásárlók tábora és az elkövetkező 5-8 éven belül 10-15 százalékkal többen vásárolnak teljes kiőrlésű, kevesebb zsírt és szénhidrátot, valamint több ásványi anyagot, rostot tartalmazó péktermékeket, mint ma.