A bor a kultúránk része – ezzel a megállapítással még azok is egyetértenek, akik nem igazán fogyasztanak bort. A felnőtt lakosság 66 százaléka azonban iszik bort, 22 százalékuk hetente legalább egyszer. Azok, akik nem fogyasztanak bort, döntő részben a bor ízét nem kedvelik, vagy egyébként is elutasítanak minden alkoholos italt.
A felnőtt lakosság véleménye szerint a mérsékelt borfogyasztás beilleszthető az egészséges életmódba, a kulturált borfogyasztásnak pedig semmi köze az alkoholizmushoz.
A magyarok borfogyasztási szokásairól a szőlész-borász szakmai önkormányzat készített 1500 fős, személyes megkérdezésen alapuló, reprezentatív felmérést. A mintához a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisát vették alapul. A felmérésből jól látható, hogy a magyar fogyasztók előnyben részesítik a hazai borokat a külföldiekkel szemben:
a borszeretők közel háromnegyede egyáltalán nem iszik külföldi bort.
A külföldi borok mennyiségi aránya az összes fogyasztás 10 százalékát sem teszi ki. Azok azonban, akik mégis szívesen kóstolgatják más nemzetek borait, általában olasz, spanyol és francia borokat vásárolnak.
Noha a magyarok borfogyasztására jellemző, hogy a borokat tisztán szeretik, a felmérésből azonban az is kiderül: a fröccs is igen nagy kedvenc. A borok 30 százaléka ugyanis szódával fogy el. Üdítővel keverve már szinte csak a fiatalok iszogatják a bort, közülük sokan így lépnek be a borok világába. Az életkor előrehaladtával a vásárlókat azonban már a növekvő mennyiség, és a növekvő vásárlási átlagár jellemez.
A legmagasabb árat a 40-49 éves korosztály hajlandó fizetni a borért. A legtöbb bort azonban nem ők, hanem az 50-65 éves korosztály tagjai fogyasszák:
a teljes értékesített mennyiség egyharmadát ők vásárolják. A borok ízét tekintve egyáltalán nem hozott meglepő eredményt a felmérés: az édes és félédes borokat azok választják szívesebben, akik ritkábban bontanak palackot. Akik többet boroznak, nagyobb arányban fogyasztanak száraz, félszáraz bort. Arról azonban eddig kevesebbet lehetett tudni, hogy régiónként milyen borokat kedvelnek az emberek, most ez is kiderült.
Nyugat- és Dél-Dunántúl lakói a száraz borokat részesítik előnyben, a középső és az északi országrészben már inkább félszáraz illetve félédes borokat kedvelik, míg a déli, délkeleti területeken élők szívesebben kortyolnak édesebb borokat.
Magyarországon a családi étkezéseknél szinte mindig kerül az asztalra bor, mint ahogy a baráti beszélgetések egyik legnépszerűbb kísérője is ez a nedű. A válaszadók 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy többnyire otthonában, vagy vendégségben iszik bort. A magyarok ráadásul nagyon is odafigyelnek arra, hogy milyen bort adnak ajándékba:
átlagosan kétszer annyit költenek az ajándéknak szánt borra, mintha azt saját fogyasztásra vásárolnák,
vagy szórakozóhelyen fogyasztanák el.
A borszaküzleteket azonban még kevesen látogatják. Jellemzően a hazai hiper- és szupermarketekben vásárolják a magyarok a borokat. Közvetlenül a borászatoktól is csupán a borfogyasztók 10 százaléka rendel, a boros webáruházakból pedig még ennél is sokkal kevesebben. Ennek ellenére az összes borfogyasztó 13 százaléka el tudja képzelni, hogy a jövőben online is vegyen bort.
Vásárláskor a következő szempontok a döntők: elsősorban a bor íze (száraz, édes), színe (vörös, fehér), és az ára. Csupán ezután jönnek az egyéb tulajdonságok, mint például a borvidék, szőlőfajta, földrajzi eredet. Aki már komolyabban érdeklődik a borok iránt, figyelembe veszi a szakértők ajánlását, a palack formáját, és a bor versenyeken elért eredményeit.
A 30-49 éves férfi fogyasztók azok, akik leginkább ismerik a rangosabb borversenyeket és előszeretettel kóstolják meg azokat a borokat, melyek ott komolyabb helyezést értek el.
A borfogyasztók között népszerűek a boros rendezvények, legfőképpen a Budai Borfesztivál és az Etyeki Piknik eseményei. A legtöbb borkedvelő bakancslistáján szerepel a híresebb borvidékek meglátogatása, elsősorban a tokaji, az egri, a badacsonyi és a villányi borvidék felkeresése.