A növény, amelyet Goethe utált, Zeusz pedig imádott

Tudta, hogy a különös kinézetű növény valaha gyönyörű és fiatal volt? Pontosabban egy gyönyörű és fiatal nő, akibe még Zeusz is beleszeretett. Ám a kapcsolatuk korántsem volt gyümölcsöző, ezért az isten mérgében növénnyé változtatta a leányt. Így született meg az ízletes articsóka, amelyből pompás levest és salátát készíthetünk.

A legenda szerint – amelyet Quintus Horatius Flaccus költő énekelt meg – az első articsóka egy szép fiatal lány, Cynara volt, aki Zinari szigetén élt. Amikor Zeusz megpillantotta, azonnal megragadta az alkalmat, hogy elcsábítsa. Eldöntötte, hogy istent csinál belőle, így az Olümposzra költözhet, és közelebb lehet hozzá. Cynara beleegyezett, ám rövid időn belül hiányozni kezdett neki az édesanyja, és honvágy gyötörte; vissza is tért az emberek világába egy rövid látogatásra.

Ez a tette azonban nem volt istennőhöz méltó, ezért Zeusz megharagudott, a földre taszította Cynarát, és átváltoztatta növénnyé. Így született meg az articsóka, melynek latin neve cynara scolymus, és amelynek közepén, kemény levelei takarásában dobog ehető, legfinomabb része, a szíve, mint az olthatatlan szerelem jelképe.

Az articsóka valaha egy gyönyörű, fiatal nő volt Forrás: Shutterstock

A legenda mellett azonban más írásos bizonyítékok is vannak arról, hogy az ókori görögök és rómaiak csemegének és afrodiziákumnak tekintették; az első században Pedanius Dioscorides görög orvos írt a különleges növényről. Sőt, még

Johann Wolfgang Goethe, költő és drámaíró sem tudott szó nélkül elmenni mellette;

Az Itáliai utazások című művében írt arról, hogy nem érti, miért szeretik ennyire az emberek. Sosem tudta elfogadni, hogy a

földművesek bogáncsokat esznek

– így ő nagy ívben elkerülte.

Csodaszer Afrikából

Az articsóka egy rendkívül sokoldalú zöldség, amely Észak-Afrikában őshonos: képes felvenni a harcot a rákkal, erősíti az immunrendszert, csökkenti a koleszterinszintet, valamint a különböző betegségek kialakulásának kockázatát, mint a cukorbetegség. Emellett méregtelenít, javítja a máj egészségi állapotát, továbbá segít az emésztési problémák leküzdésében.

Sőt, még a másnaposság ellen is kiváló!

Telítettzsír-tartalma alacsony, miközben rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag: C-, B6-, B12-, A- és D-vitamint, cinket, nátriumot, káliumot, mangánt, foszfort, vasat és kalciumot tartalmaz. Az inulinnak köszönhetően még a bélflóra helyreállításában is a segítségünkre lehet. Emellett

szabályozza az étvágyat,

vízhajtó hatású, csökkenti a vér zsírtartalmát, ezért fogyókúrázóknak is gyakran ajánlják. Ráadásul kalóriaszegény, illetve a rost- és antioxidáns tartalma is kiemelkedő.

Antioxidánsok számos forrásból származhatnak, például polifenolokból, amelyeknek daganatmegelőző, vagyis kemopreventív tulajdonságai vannak.

Tehát a polifenolnak köszönhetően az articsóka képes felvenni a harcot a rákkal: lelassítja, leállítja vagy visszafordítja a betegséget.

Forrás: Shutterstock

Articsóka konyhában

Leginkább a Földközi-tengeri régió konyháiban játszik fontos szerepet, ám Európában, a közel-keleti országokban, és Amerikában is szívesen fogyasztják, Ázsiában kevésbé gyakori. A jótékony hatásait figyelembe véve nekünk azonban

érdemes beépíteni az étrendünkbe.

Ha articsókát vásárolunk, először mindenképp figyeljük meg a leveleket: legyenek fényesek és lédúsak. Ha kezd száradni és barnulni, akkor inkább ne vegyük meg. Bár a levelek nem ehetők, de az alsó részüket majonézbe mártogatva elrágcsálhatjuk; a franciák vinaigrette öntettel fogyasztják. Ám nemcsak étel, hanem

ital is készülhet belőle: az olasz Cynar egy keserű likőr, amelyet 13 növényből készítenek, a fő összetevője az articsóka.

Az articsóka előkészítése

A növény legfinomabb része a szíve, ám ahhoz, hogy megkaparinthassuk, keresztül kell vágnunk magunkat a kemény burkon. Első lépésként mossuk meg az articsókát, szedjük le a leveleit, majd fogjunk

egy fél citromot, és kenjük be a zöldséget,

hogy ne barnuljon meg. Aztán vágjunk le a tetejéből körülbelül 2-2,5 centimétert, törjük le a szárát, és vágjuk körbe az alsó részt, így távolítva el a levelek maradékát. Egy kanál vagy az ujjunk segítségével szedjük ki a belső szőrös, ehetetlen részt, majd tegyük a zöldséget néhány percig citromos vízbe. Adjuk hozzá a zöldségleveshez, főzzük, pároljuk és fogyasszuk köretként, salátaként, vagy készítsünk belőle krémlevest.

Készítsen articsóka-krémlevest! Recept a videó után.

articsóka leves Forrás: Shutterstock

Articsóka-krémleves

Hozzávalók:

• 2 gerezd fokhagyma, összetörve
• 1 evőkanál olaj
• 2 articsóka, előkészítve
• 2 póréhagyma fehér része, megmosva, felszeletelve
• 1 burgonya, vékonyra szeletelve
• 6 salátalevél, apróra vágva
• 1 evőkanál friss petrezselyem, aprítva
• 2 mentalevél, aprítva
• só és bors ízlés szerint
• 5 és ½ csésze víz
• frissen reszelt parmezán sajt
• 450 g borsó

Elkészítés:

Készítsük elő az articsókát, majd melegítsük fel az olajat egy serpenyőben. Adjuk hozzá a póréhagymát, az articsókát, a fokhagymát, a burgonyát, a salátát, a petrezselymet, a mentát és egy csipet sót; öntsünk hozzá ½ csésze vizet, majd főzzük a zöldségeket legalább 5 percig. Adjuk hozzá a friss borsót és a maradék vizet, utána forraljuk fel.

Vegyük takarékra a lángot, majd pároljuk a zöldségeket 20 percig. Ha szükséges, adjunk hozzá még egy kis sót, majd egy konyhai robotgép segítségével pépesítsük az ételt, míg krémes nem lesz. Tálaljuk frissen reszelt parmezán sajttal.