A tavalyi szélsőséges időjárás a világ több régiójában is nagymértékben csökkentette a szőlőtermelést, ami befolyásolhatja a 2018-ban piacra kerülő borok mennyiségét. Emellett számos nagy bortermelő országban – különösen Európában – 2000 óta lassan, de folyamatosan csökken a szőlőtermő terület nagysága.
A termelés-visszaesés harmadik oka, hogy az elmúlt évi fagyok és aszályok – főként a nyugat-európai országokban – jelentősen károsították a szőlőtermést mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. Így fordulhatott elő, hogy Franciaországban 19%-kal, Olaszországban 17%-kal, míg Spanyolországban 20%-kal volt kisebb a termelés az előző évinél.
A globális, illetve európai termeléskiesés már tavaly is komoly hatást gyakorolt a magyarországi borpiacra, amely hatás kiterjedhet a borárakra is.
A nyugat-európai szőlő- és borhiány miatt a Magyarországról külföldre kerülő mennyiség jóval meghaladja a belföldi keresletet. Így a hazai kínálat jelentősen csökkent.
Továbbá Olaszországból egyrészt kevesebb, másrészt a szokottnál magasabb árú bor érkezésére számítanak: a körülbelül 10%-os áremelkedés valószínűleg a hazai polcokra kerülő, Magyarországon palackozott borok árában is meg fog jelenni.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnöksége szerint a drágulás oka lehet továbbá, hogy 2017-ben a korábbi évekhez képest jóval magasabb volt az alapanyag, azaz
a borszőlő, illetve a must kivitele is.
Hajdu Zoltán, a HNT szakmaközi részlegvezetője szerint azonban a hazai borok árának emelkedését nem csak a nemzetközi piaci helyzet, de a magyar borászatok termelési költségeinek folyamatos emelkedése is indokolja:
emelkedett a minimálbér, ezzel párhuzamosan a munkáltatói járulékterhek is.
Hiába csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke 2018-ban, a kötelező béremelések miatt a munkáltatók összegszerűen egyre több járulékot fizetnek a dolgozók után.
A gondokat tetézi, hogy folyamatosan szűkül az a réteg, amelynek tagjai bevonhatók a szőlészeti munkákba, így a termelőknek munkaközvetítőkhöz kell fordulniuk, ami tovább növeli a költségeiket.
Az árak emelkedése az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adataiból is kiolvasható: az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehér-, vörös- és rozéborok 2018. február-március havi árainak átlaga mintegy 5-8%-kal magasabb, mint a januári árszint.