Gluténérzékenység gyerekszemmel

Ha nem kezeljük a gluténérzékenységet, további egészségügyi problémák jelentkezhetnek

A cöliákia egy élethosszig tartó autoimmun betegség, amelyet a kalászos gabonákban – búza, rozs, árpa – található fehérje, a glutén okoz. A cöliákia a leggyakoribb, élelmiszerek által kiváltott krónikus betegség Európában: száz gyerekből egyet érint. Ráadásul a diagnózis akár nyolc évet is késhet, sőt az esetek 80%-át nem is diagnosztizálják, hiszen a tünetek nagyon sokfélék – ezért is nevezik kaméleonbetegségnek. Ám, ha nem ismerjük fel, és nem kezeljük, további egészségügyi problémákra számíthatunk. A cöliákiadiéta zéró toleranciát jelent, és rendkívül szigorú. Ennek fényében jogosan tesszük fel a kérdést: vajon hogyan birkóznak meg ezzel a gyerekek?

Sokunk nincs teljesen tisztában azzal, hogy mi a glutén, és milyen betegségeket idézhet elő. A legtöbben azzal sem vagyunk tisztában, mi a különbség a cöliákia, a búzaallergia és a glutén okozta érzékenység között.

A cöliákia egy genetikai, autoimmun betegség. Legjellemzőbb tünete a vékonybélben lévő bolyhok károsodása. A károsodás miatt a tápanyagok – így a vitaminok és a nyomelemek is – kevésbé, vagy egyáltalán nem tudnak felszívódni. Ez különböző hiánybetegségekhez vezet.

A cöliákia tünete elsősorban a hasmenés, fogyás, de jelentkezhet hasi görcs, állandó tompa fájdalom a hasban, puffadás, hányinger vagy akár hányás is.

Jel lehet a fogak korai romlása, zománchibák, visszatérő hólyagok, afták a szájban, valamint a Duhring-betegség, azaz viszkető hólyagok a bőrön.

Ha nem kezeljük a gluténérzékenységet, további egészségügyi problémák jelentkezhetnek Forrás: Shutterstock

Zéró tolerancia

Ha nem ismerik fel időben, és nem kezdik meg a diétát, hosszabb távon fáradékonyság, fejfájás, hajhullás, töredezett körmök, csontritkulás, ízületi betegség, cukorbetegség, pajzsmirigybetegség alakulhat ki, sőt növekszik a daganatos megbetegedések esélye is.

A cöliákiát nem lehet kinőni, a diéta szigorú, életre szóló, azaz glutént egyáltalán nem lehet enni, még minimális mennyiségben sem.

A betegség örökölhető, így ha felmerül a gyanú, nemcsak az érintett gyermeket, hanem a szülőket, testvéreket is szükséges kivizsgálni.

A kisgyermekek szűrését hatéves korig ismételni kell: ha eddig nem alakul ki a betegség, akkor lehetünk nyugodtak

– mondja dr. Karoliny Anna gyermek-gasztroenterológus.

A cöliákia nem azonos a gabonaallergiával.

Utóbbinál az adott gabona – leginkább a búza – fogyasztását követően, néhány órán belül különféle tünetek jelentkeznek. Hányás, hasmenés, bőrkiütés, légúti tünetek jelentkezhetnek.

Az allergia kivizsgálása vérvétellel és bőrteszttel történhet, azonban előfordulhat, hogy a betegséget csak elvonás, majd visszaterhelés után lehet megállapítani

– mondja a szakember.

A gabonaallergia kinőhető; minél kisebb a gyermek, annál nagyobb rá az esély, ezért az orvos javasolta, hogy időközönként érdemes vizsgálni, megszűnt-e. Ezután meg lehet próbálkozni a gluténfogyasztással.

A cöliákián és a búzaallergián kívül ismert még

a nem cöliákiás gluténérzékenység is.

Ilyenkor a glutént tartalmazó ételek fogyasztása után különféle egyéni panaszok jelentkeznek, ami lehet hasi fájdalom, haspuffadás, fáradékonyság, illetve bármilyen más tünet, amelyet az étel fogyasztása után tapasztalunk. A nem cöliákiás gluténérzékenység esetén még részletes vizsgálatok sem mutathatnak ki sem cöliákiát, sem gabonaallergiát.

Nem okoz súlyos egészségkárosodást, azonban kellemetlen tüneteket igen, így sokan orvosi javallat nélkül is tartják a diétát.

Hadarik Rita gluténmentes szakács, blogger idén májusban rajzpályázatot hirdetett „Gluténmentes élet gyerekszemmel" címmel. Nevezni három kategóriában lehetett: óvodás, alsó és felső tagozatos általános iskolás.

A pályázat célja, hogy szakértők bevonásával képet kapjunk arról, milyen pszichés hatásai vannak az élethosszig tartó diétának a gyerekek életében, illetve, hogy felhívja a környezet figyelmét a cöliákiával élők elfogadtatására, a mindennapjaikat megnehezítő problémákra.

Forrás: Gluténmentes Sütemény

A rajzokon egyértelműen látok „felkiáltójeleket"; az ábrázolások arra utalnak, hogy a gluténérzékeny gyerekek egy problémának élik meg a helyzetet, és inkább szomorúak amiatt, mert nem ehetik azt, amit mások.

– véli Vámos Róbert, gyermekrajzokra specializálódott szakember. Értékelése szerint „a rajzok részletgazdagok, és egyben lényegre törőek. A hozzáfűzött írások sokat elárulnak az érintett gyerekek nagyfokú érzelmi intelligenciájáról. Többen is vidámnak mondható környezetben magukat

mégis szomorúnak ábrázolták.

Ez nekem azt mondja, hogy helyzetüket a megnyíló lehetőségek ellenére is hátrányosként élik meg. Lemaradnak a fagyiról például. Fontos lenne ezen gyerekek mentális edzése, megerősítése, hogy a helyzetet jobban el tudják fogadni."

Polus Enikő mentálhigiénés szakember véleménye szerint a gondolkodásunknak kellene változnia, mert a környezet sokszor negatív visszajelzései, kritikái kiközösítést tartogatnak.

Amint az iskolai élet, a szocializációs folyamatok bekapcsolódnak, ott elindul egy külvilági érzelmi háború: például nem boldogulnak az iskolai étkezésekkel, vagy a szülinapon nem ehetnek a tortából, esetleg az osztálykiránduláson a pizzából.

A rajzok arról is árulkodnak, hogy ezek a gyerekek érzékenyebbek, figyelmesebbek, hiszen felnőtt módjára kell odafigyelniük és fegyelmezettnek lenniük.

A környezet kommunikációjának komoly szerepe van az érzelmek megjelenésében:

ha például a boltokban nincs elég termékválaszték, azt úgy fogják fel, mintha lemondanának róluk.

A rajzokon feltűnnek a gluténmentes ételek, sok szülő a gyermekeivel együtt süt-főz, és kitűnik, hogy a kiskukták már tervezik a jövő gluténmentes élelmiszereit, vendéglőit.