Ha a gyerekünk óvodába vagy iskolába jár, nem igazán választhatunk, hogy mit tízóraizzon, ebédeljen vagy uzsonnázzon. Az étkezéseket ugyan kiegészíthetik az uzsonnásdobozba csomagolt egészséges finomságok, de nem ezzel fognak elsősorban jóllakni. Az elmúlt évtizedekben a közétkeztetésben nem feltétlen törekedtek arra, hogy megfelelő ételek kerüljenek a gyermekek tányérjára,
szerencsére azonban ez a hozzáállás egyre inkább változik,
a szülők is felvilágosultabbak, és igénylik a megfelelő ételeket gyermekeik számára.
A közétkeztetést jelentős részben az állam finanszírozza, így fontos, hogy az állam és az önkormányzat – mint megrendelő – a megfelelő szolgáltatást tartsa szem előtt, és ne pusztán olcsón igyekezzen megoldani egy „szükséghelyzetet". A Hungast konyhájában például a lisztes rántás, habarás és a zsírban úszó rántott hús már a múlté.
A zöldborsófőzeléket pürésített borsóval sűrítik, a rántani való hús pedig épp annyi olajpermetet kap, hogy aranybarnára süljön.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyerekek is jobban szeretik ezeket az ételeket, sőt egyre többször ösztönzik szüleiket arra, hogy otthon is elkészítsék a menzán kapott ételeket.
Éppen ezért, és azért is, hogy szülők lássák, miből készülnek az ételek, a Hungast honlapjára összegyűjtötte a recepteket. A „Nyitott kapuk a menzán" program keretében pedig a szülők bármelyik hétköznapon elmehetnek megkóstolni gyermekük menzaebédjét, előzetes bejelentkezés nélkül.
Az „azt eszed, amit kapsz" szemléleten a menüválasztással lehet változtatni, azaz, hogy minden ebédnél két ételsort kínáljanak a menzán. Bár ennek kivitelezésére még nem minden önkormányzat és konyha felkészült, folyamatos fejlesztésekkel a jövőben ez is megvalósulhat.
Annak az oka, hogy a gyermekek az iskolában, óvodában elutasítják az ételt anélkül, hogy egy kanállal is megkóstolták volna, egyrészt az, hogy sok reflex és minta rögzül bennük 7-8 éves korig. Az ételek, az ízvilág elfogadásában kiemelkedő szerep jut annak, hogy milyen attitűddel indítják útjukra otthonról őket, vagyis, ha otthon egyoldalúan, kevésbé változatosan táplálkoznak, a közétkeztetésben felszolgált ételeket nem feltétlenül fogják megkóstolni.
Az alapvető elutasítás a menzaételekkel szemben gyakran nem más, mint neofóbia, azaz félelem bármi új dologtól.
Ennek gyökere az ösztönökben keresendő, és a túlélést szolgálja: azok az állatok, amelyek már eléggé felnőttek ahhoz, hogy egyedül szerezzék meg maguknak az élelmet, de abban még nincs tapasztalatuk, mi ehető és mi nem, inkább nem kockáztatnak, és nem esznek meg olyasmit, amit még nem próbáltak.
Ezért fontos, hogy a szülők és a menzai ebédnél jelen lévő pedagógusok arra ösztönözzék a gyerekeket, hogy legalább egyetlen falatot kóstoljanak meg az ételből.
Az egy falatból aztán lesz kettő, majd még több.
Kulcsfontosságú a szülők, a pedagógusok és a közétkeztetők kommunikációja, hogy a hazai közétkeztetés, az egészséges táplálkozás kialakítása előre haladhasson. Tavaly egy országos programsorozat indult útjára „A gyermekvendéglátás közössége" címmel, amelyen intézményvezetők, pedagógusok, önkormányzatok illetékes szakértői és vezetői vitatták meg és vetették össze a közétkeztetésre vonatkozó jogszabályi előírásokat, táplálkozás- és egészségügyi elvárásokat, illetve a gyermekek igényeit. Az eseményen gasztroenterológusok és dietetikusok mutatták be a különböző ételallergiákban, ételintoleranciákban szenvedők étrendjét. Vékony határvonal ez, kihívásokkal teli.
Otthon is tapasztalja minden szülő, hogy a gyermekek bizonyos ételeket szíveseben esznek meg: a tésztafélék népszerűbbek a főzeléknél vagy a halnál. Nemcsak a szülők, hanem
a közétkeztető cégek célja is az, hogy a gyerekek elé minden nap olyan ebéd kerüljön, amit szeretnek és megesznek.
Ám azt érdemes tudni, hogy pontos szabályok vonatkoznak arra, miből mennyit adhat ki a menzát ellátó cég. A táplálkozási és egészségügyi rendelet tíz nap átlagában összesen két alkalommal biztosít lehetőséget száraztészta felhasználására a napi háromszori étkezés során. A Hungast folyamatosan keresi az arany középutat az új ételek és gyerekek új iránti befogadóképessége között. Jó példa erre a hal. A magyar lakosság általánosságban kevés halat fogyaszt, a gyermekek sem igazán ismerik, ezért idegenkedve fogadják.
A közétkeztetés feladata az is, hogy becsempéssze a halat, mint magas tápértékű alapanyagot a fogások közé.
A tészta népszerű, a hal kevésbé, de a tapasztalat az, hogy a kettőt kombinálva már a gyermekek is szívesebben fogyasztják.
A Hungast weboldalán található receptek közt fellelhető többek között a sajtos-tejszínes-tonhalas penne, az amerikai sajtos tészta, a sajtos sült hal, de a mediterrán penne is. Ezek már mind olyan ételek, amelyeket felszolgáltak, kipróbáltak az iskolákban, óvodákban.
Hozzávalók:
Elkészítés
Pirítsa meg olajon az apróra vágott vöröshagymát, azután keverje hozzá az olajtól lecsepegtetett halhúst. Ha a hal is megpirult kissé, fűszerezze őrölt fekete borssal, adja hozzá a tejszínt, a fokhagymát, szórja bele az apróra vágott petrezselyemzöldet, és ha szükséges, ízesítse sóval. Forralja, míg készre sül, közben főzze meg a pennetésztát. Tálaláskor tegye a ragut a tésztára, végül szórja meg reszelt sajttal, vagy keverje a tonhalat a tésztához, szórja meg reszelt kéksajttal, rakja tepsibe, és süsse meg.