Túrazsák a háton, borospohár a kézben

A turistautak sok helyen a szőlősorok mellett vezetnek

Van egy olyan borvidék Magyarországon, melynek településeit az átlagos túrázók jobban ismerik, mint a gyakorlott borfogyasztók. Pedig a Bükk igazi kincseket rejt, erre már a legjobb éttermek is felfigyeltek, köztük a Michelin-csillagosak is. A helyi borászok leginkább a zenitben bíznak, szerintük ez lehet a borvidék meghatározó fajtája.

A Bükki borvidék 1970 óta létezik, mégsem a hullámzó szőlősorok az elsők, melyek eszünkbe jutnak a térség említésekor. Holott a hegység déli lejtőit Isten is borvidéknek teremtette. A területet északról 800-900 méteres fennsík védi a hideg szelektől, lankáin

nincs fagyveszély és a termőfelületek is változatosak.

A Bükk alapvetően mészkőhegység, déli peremén azonban a vulkáni működés miatt jelentős mennyiségű tufa rakódott le. Mindez izgalmas borokra ad lehetőséget, a környékre látogatók azonban erre nem is igazán gondolnak. Eszükbe sem jut induláskor, hogy a bakancs mellé a dugóhúzót is bekészítsék.

A turistautak sok helyen a szőlősorok mellett vezetnek Forrás: Hajdu Roland

Pedig a borvidék sokkal nagyobb múltra tekint vissza, mint azt gondolnánk. Valaha a Törley Pezsgőgyár is a térségben működtette egyik üzemét, és nem azért, mert ott olcsó volt telephelyet létesíteni, hanem mert szüksége volt a bükki szőlők levére.

Az 1900-as évek elején még az Emőd és Miskolc közötti terület is híres volt aszújáról, nemcsak a Tokaji borvidék.

A bükki borok mindezek ellenére szinte sosem értek el országos ismertséget, ám ez nagyban annak is köszönhető volt, hogy nagyon sokáig nem került ki onnan palackos tétel. Az elmúlt években azonban egyértelműen megváltozott a helyzet.

A Borbély Roland vezette Gallay Pincészet és Sándor Zsolt Organikus Pincészete révén megjelentek a bükki palackok a fesztiválokon, a boltok polcain, a borbárokban, sőt, még Michelin-csillagos éttermekben is. A fogyasztók egy részéhez így eljutott a bükki borvidék híre.

Ahhoz azonban, hogy a bükki borok elfoglalják méltó pozíciójukat, és hogy egyre többen megismerjék, keressék azokat, nélkülözhetetlen a borvidéki összefogás. Ezt felismerve 14 bükki borász létrehozta a Szövetség a Bükki Borvidékért közösséget, melynek fő célja, hogy összefogja, segítse és koordinálja az ottani szakembereket, és hogy olyan kimagasló minőségű borokat készítsenek, melyek jól be tudják mutatni a borvidék adottságait.

Megalkottak két termékkategóriát is, Classic Bükk és Terroir Bükk néven.

Ez utóbbi, vagyis a Terroir Bükk felirattal ellátott borok a termékpiramis csúcsát jelentik majd a jövőben, a Classic Bükk címkések pedig a mindennapok borát.

És hogy mi, fogyasztók ebből mit is profitálhatunk? A válasz nagyon egyszerű.

Ha meglátjuk a ezeket a kifejezéseket a palackokon, tudhatjuk, hogy minőségi borok kerültek elénk,

olyanok, melyeknél a szőlőtermesztéstől kezdve a borkészítésig valamennyi fázist ellenőriztek.

A Szövetség a Bükki Borvidékért közösség életre hívói: Borbély Roland, Sándor Zsolt, Hajdu Roland Forrás: Cepe Erika

Számos bükki borász szerint a zenit lehet a borvidék meghatározó fajtája. A szőlőt ezerjó és bouvier keresztezésével nemesítették, és nagyon jól érzi magát a borvidéken. Jó sav- és cukorgyűjtő képességű, a gazdák pedig szeretnek vele dolgozni, és kísérletezni.

A zenitből készült reduktív tételek frissek, gyümölcsösek, a hordóban érleltek pedig testesek, vagányak, igazi egyéniségek.

Ahhoz, hogy jól megismerjük a fajtát, érdemes többfélét kóstolni belőle. Kezdetnek tökéletes lehet például Hajdu Roland 2016-os zenitje, mely a mezőkövesdi Dollár-hegyről került a pincébe, majd hét hónapos acéltartályos érlelés után a palackba. Noha már kétéves, még mindig hihetetlenül frissnek hat, intenzív gyümölcsös és virágos aromáival, kellemes savaival igazán üdítő.

Könnyed bor, mely leginkább könnyedebb fogásokhoz, salátákhoz, halakhoz ideális, vagy akár önmagában, baráti poharazgatásokhoz.

A bort megvásárolhatjuk a Borfalu Bortéka üzleteiben a fővárosban, vagy akár a pincészet webshopján keresztül is.

Érdemes összehasonlítani ezt a könnyedebb zenitet egy érleltebb változattal. Például a Gallay Pincészet Nyékládháza zenitjével, melyhez a szőlő a Pittyén-dűlőben termett. Borbély Roland borász ehhez a bort 20 hónapig finomseprőn tartotta, így az még karakteresebb, testesebb lett. Itt már illatban nem a citrusos gyümölcsök dominálnak, hanem az érett sárga húsúak és a virágillat is határozottabb. Savai kerekek, lecsengése is hosszabb, mint az előző boré, emiatt tartalmasabb ételekhez is ajánlható, grillezett húsokhoz, vagy akár a mostanában olyannyira divatos pulled-pork szendvicsekhez.

A zenit lehet a borvidék meghatározó fajtája Forrás: Csepe Erika

Mindezek után feltétlenül meg kell kóstolni, milyen is egy zenit, amikor félszáraz. Sándor Zsolt Pincészetének zenitje organikusan művelt területről származik. Hordóban, spontán erjedt a bor. Már a megjelenésén is látszik, hogy más, mint a többi, hiszen sokkal sötétebb azoknál: igazi aranysárga színű. A literenkénti 29 gramm maradékcukor egyáltalán nem teszi túl édessé, hiszen markáns savai tökéletesen ellensúlyozzák azt.

Fűszeres, keleti ételekhez, vagy akár gyümölcssalátákhoz is tökéletes kísérő lehet.

Ehhez a borhoz is hozzájuthatunk Budapesten, például a Borárium boltokban, de természetesen a pincészet webshopján is rendelhetünk belőle.

Ahogy ebből a három borból is látszik, rendkívül sokszínű a borvidéki kollekció. Igaz, hogy a bükki borokat már sok helyen megvásárolhatjuk, egy helyszíni kóstolót azonban nem lehet kiváltani az otthoni borozgatással. Az igazi élményért megéri betervezni egy bortúrát Nyékládházára, vagy a fürdőjéről is híres Bogácsra, vagy éppen Miskolcra, ahol a belvárosban lévő, ezer pincéből álló pincefaluban is barangolhatunk. Például egy pohár zenittel a kezünkben.