Az inzulinrezisztencia (IR), vagyis a test szénhidrátanyagcsere-zavara korunk népbetegsége, ahogy a glutén- vagy a laktózintolerancia. A probléma forrása, hogy a sejtek inzulinreceptorai nem működnek megfelelően, tehát nem képesek ellátni a feladatukat.
Ez az állapot azonban egy megfelelő diétával, egy jól átgondolt életmódváltással orvosolható.
Iklódi Dóri a Cukormentes örömök című szakácskönyvben nemcsak receptekkel segíti a diétázni kényszerülők életét, hanem választ ad azokra a kérdésekre is, amelyek felmerülhetnek a betegség diagnosztizálását követően.
Fontos szempont volt, hogy egy átfogó kötet szülessen, tehát az olvasó a reggelitől egészen a vacsoráig talál benne recepteket, amelyek beilleszthetőek a 160 grammos diétába. Dietetikusok is segítették a munkámat, hogy a könyv hiteles és szakmailag alátámasztott legyen.
Dóri főzés iránti szenvedélye a múltba nyúlik vissza. Már kiskorától kezdve a nagymamája mellett segédkezhetett a konyhában, aki mindig igyekezett őt bevonni a sütésbe és a főzésbe. Háromévesen már pogácsát szaggatott és a nyári befőzésnél darálta a barackot. Mindig azt látta, hogy
öröm másoknak főzni, nem pedig nyűg, és soha nem fárasztó.
Ez a szerelem később kiegészült a tanítással, a másoknak való segítéssel, a közösségépítéssel.
Erre az első főzőtanfolyamon ébredtem rá, amelyet én tartottam. Iszonyatosan élveztem, hogy átadhatom a tudásom, hogy látom a sikerélmény okozta csillogást a szemekben.
– mondja Dóri.
Minek a hatására fogant meg önben a Cukormentes örömök című szakácskönyv ötlete?
Egyrészt mindig is nagy álmom volt, hogy egyszer legyen egy saját szakácskönyvem. A nagymamámnál rengeteg volt, amelyeket mindig szívesen lapozgattam. Ám leginkább az ő kézzel írt füzeteit imádtam, amelyekben nemcsak receptek vannak, hanem tippek és megjegyzések is. Ezt én is belecsempésztem a könyvembe, hiszen nemcsak elkészítési módokat szerettem volna átadni, hanem érzéseket, tapasztalatokat is.
Sajnos egyre több embert érint az inzulinrezisztencia, illetve a cukorbetegség, és
a saját bőrömön is megtapasztaltam, hogy mennyire nehéz az életmódváltás.
Ezért mindenképp olyan kötetet akartam alkotni, amely ebben nyújt segítséget. A receptek egyszerűek, gyorsan elkészíthetőek, hazai, könnyen beszerezhető alapanyagokból állnak, nem kell egy új konyhát berendezni miattuk.
Ezeket a recepteket ön is gyakran elkészíti?
Olyan receptek kerültek a könyvbe, amelyeket én magam is szívesen főzök a mindennapokban, valamint rengeteg családi recept is van benne. Persze egy kicsit megreformálva, hogy beilleszthető legyen ebbe az étrendbe. Ilyen például a túrós batyu vagy az almás pite, de a lim-lom leves is egy ikonikus fogás.
Honnan tudjuk beszerezni a diétához szükséges alapanyagokat?
Szerencsére ma már egyre egyszerűbb beszerezni a megfelelő alapanyagokat. A szupermarketek polcain most már nemcsak alternatív liszteket találunk, hanem édesítőszereket és növényi tejeket is.
Persze vannak kimondottan erre szakosodott webshopok és bioboltok, ahonnan költséghatékonyabban tudunk vásárolni.
Egy inzulinrezisztens-diéta elég nagy változás. Hogyan fogjunk hozzá az életmódváltáshoz?
Szerintem az a legfontosabb, hogy ne akarjuk egyik napról a másikra teljesen megváltoztatni az életünket,
hiszen ez ellen nemcsak a szervezetünk fog tiltakozni, hanem a lelkünk is.
Az első lépés, hogy tájékozódjunk, lehetőleg hiteles forrásokból. Ne a női magazinok (tisztelet a kivételnek) írásaira támaszkodjunk, hanem például egy naprakész tudással rendelkező dietetikus tanácsaira, véleményére.
Ön hogyan élte meg az életmódváltást?
Először szörnyen kétségbeestem, hiszen 3 évvel ezelőtt még ennyi információ sem állt rendelkezésre, mint most. Új dolog volt, hogy számolnom kell a grammokat, méricskélni szinte mindent, amit megeszek. Meg kellett szoknom azt is, hogy itt muszáj előretervezni, előrefőzni, csomagolni.
Az első 2 hónap nagyon nehéz volt – nincs mit szépíteni rajta. De megtanultam türelmesnek lenni magamhoz, és megfigyelni a testem jelzéseit.
Aztán rájöttem, hogy az új alapanyagok bevezetésével, a főzési módszerek megváltoztatásával még több új ízt és ételt ismerhetek meg. Arról nem is beszélve, hogy sokkal jobban kezdtem érezni magam a bőrömben.
Mit gondol, mi a legnagyobb probléma, amellyel az inzulinrezisztensek szembesülnek?
Szerintem a legnagyobb probléma az információhiány. Valamint az, hogy nem vagyunk tisztában az alapanyagokkal, azok hatásával a testünkre. Ezen túl sajnos a divatdiéták és a hozzájuk kapcsolódó beidegződések sem segítik a helyzetet.
Melyek a legnagyobb tévhitek az inzulinrezisztencia-diétáról?
Az a tapasztalatom, hogy a legtöbb tévhit a szénhidrátot és annak a fogyasztását övezi: az emberek azt gondolják, hogy csak a tésztában, a kenyérben van. Pedig szénhidrát mindenben van – még az uborkában is. Az a nem mindegy, hogy milyen minőségűt, mikor és mivel fogyasztunk.
A másik gyakori tévhit, hogy ezentúl nem lehet finomakat enni. Miért ne lenne finom az, amiben csak jó alapanyagok vannak?
Hogyan érzi magát, amióta az új életmód szerint él?
Az egyik legjobb dolog ebben az életmódban, hogy segít kiegyensúlyozott maradni. Nincs cukoréhségem, és folyamatosan energikusnak érzem magam, hiszen nem hullámzik a vércukorszintem.
Ha csak egyetlen tanácsot adhatna az inzulinrezisztenseknek, mi lenne az?
Ne betegségként tekintsenek az inzulinrezisztenciára, hanem úgy, mint egy állapotra. A betegségtudat ártalmas, ha viszont
úgy fogjuk fel, mint egy lehetőséget, hogy egészségesebbek legyünk, és nap mint nap tegyünk magunkért, akkor máris átkereteztük fejben.
Dóri amellett, hogy főz és segít, ahol tud, októberben egy egészen különleges projektet valósított meg a férjével: megnyitották az Ételműhely Gasztrostúdiót.
Ez nem egy hagyományos értelemben vett étterem, mégis minden szálon a gasztronómiához kötődik. A célunk az volt, hogy létrehozzunk egy alkotóhelyet, ahol minden a gasztronómia körül forog.
„Az ételfotósok és gasztrobloggerek kedvükre fotózhatnak vagy forgathatnak. Ehhez minden eszköz a rendelkezésükre is áll a profin felszerelt konyhától kezdve a foodstyling eszközön át egészen az egyedi, kézműves kerámiákig és ehető virágokig.
A stúdió egyedi környezet rendezvényekhez, csapatépítőkhöz vagy épp sütős-főzős workshopokhoz.
A gasztroutazásokért minden hónapban pár alkalommal lakáséteremmé alakul,
ahol vagány vacsoraesteken a vendégek nemcsak belekóstolhatnak a jobbnál jobb falatokba, hanem meg is leshetik az elkészítés folyamatát a látványkonyhában. Az eseményeinkről a Facebook-oldalunkon lehet értesülni."