Svájcban a két világháború között kezdtek felhalmozni vésztartalékot olyan alapvető termékekből, mint
a cukor, a rizs, az étolaj vagy az állati takarmány.
Az erről szóló törvény arra kötelez 15 kávéforgalmazó céget, hogy képezzenek 15 300 tonnás állandó „vastartalékot" nyers kávébabból, ami a svájciak jelenlegi magas kávéfogyasztását három hónapon át képes fedezni.
A BWL a héten nyilvános vitát kezdeményezett a kávé tartalékképzési kötelezettségének megszüntetéséről. A javaslat indoklása szerint „a kávé nem létfontosságú az élethez", ezért 2022-ig eltörölnék a kötelező tartalékképzést.
Innentől a kereskedők szabadon dönthetnének a meglévő készletek felhasználásáról, a költségek csökkentése miatt pedig olcsóbb lenne a kávé a boltokban.
A vésztartalékokat kezelő RéserveSuisse szervezet ellenzi a tervet. Közlése szerint a 15 érintett cég közül 12 folytatná a készletezést, mivel az segít kivédeni az ingadozásokat az utánpótlásban. A szervezet szerint a javaslat túl kevés figyelmet szentel az ital jótékony egészségügyi hatásának is,
így antioxidáns- és vitamintartalmának.
Svájc 8,5 millió lakója jelenleg fejenként évi 9 kilogramm kávét fogyaszt. Sokkal többet, mint a britek (3,3 kilogramm) vagy az amerikaiak (4,5 kilogramm).