Ezek a történelem legbizarrabb ételekkel kapcsolatos szokásai

Az ételtrendek nagyon furcsa dolgok. Némelyik újdonság ízletes és szórakoztató, míg a másik inkább különös és megdöbbentő. Csak arra tudunk gondolni: miért akar valaki ilyet enni vagy inni? Sőt, némelyik annyira bizarr, hogy még meg is mosolyogtat amellett, hogy elborzaszt.

Bizonyos források szerint a 18., mások szerint pedig a 16. században létezett egy desszertital, amelynek neve syllabubs volt.

Ez lényegében három fő összetevőt tartalmazott: tejszín, valamilyen sav, általában citromlé és bor.

Voltak receptek, amelyek mézet és cukrot is írtak. Ez az ital még ma is létezik, csak ma már citrommal, cukorral, borral, tejszínhabbal és sherryvel készítik.

A syllabubs közkedvelt ital volt Forrás: All Things Georgian

Az 1930-as évek Amerikájában hódított egy trend, amely a salátákat és a zselatint ötvözte. Nemcsak azért szerették, mert könnyű volt elkészíteni, hanem mert szinte bármit fel lehetett használni hozzá.

Még a savanyúságokat és a csirkét is képesek voltak zselatinba ágyazni.

1956-ban Ann Wigmore megalapította a Hippokratész Egészségügyi Intézetet. Wigmore hitte, hogy a nyers élelmiszerek a legjobb táplálékok, és még a betegségeket is gyógyítják. A mániája volt a búzafűevés, mert meg volt róla győződve, hogy segít az ízületi gyulladások enyhítésében, valamint a rák és az AIDS kezelésében.

A japán ötlet, amely szerint jó buli meztelen női testről szusit enni, az 1990-es években indult el nyugat felé és hódította meg a világot.

Most pedig ugorjunk előre az időben néhány évvel korábbra. 2017-ben jelentek meg a csillogós kávék. A habra ehető csillámot vagy ehető aranyport szórtak, így tálalták. Az Instagram-felhasználók azonnal rápörögtek a színes és csillogó újdonságra, így a csillámos kávé hamar felrobbantotta a közösségi médiát.

Csillámos kávé Forrás: flipboard.com

Persze nem a csillogós kávé volt az egyetlen, ami futótűzként terjedt végig az interneten. Gondoljunk a szivárványszínű vagy galaxist idéző ételekre,

amelyek úgy néznek ki, mint az éjszakai égbolt.

De ezek legalább – valószínűleg – finomak voltak. Nem úgy, mint a tajvani találmány, a sajtos tea. Ennek hallatán az angoloknak összeugorhat a szemöldökük, pedig tényleg létezik ilyesmi.

Először sajtport használtak az elkészítéséhez, majd az egészet megspékelték egy kis tejszínhabbal is. Így terjedt el Amerikában.

Aztán ott van még az ehető hab, amelyről egy forró fürdő jut az eszünkbe, és a rántott ételek esete. A rántott hús sokak nagy kedvence, ebben nincs semmi furcsa. Csakhogy a történet nem állt meg a rántott gombánál, húsnál és karfiolnál; meghódított mindent. Létezik már rántott csokoládé, rántott muffin, rántott mogyoróvajas desszert, rántott alma, rántott sajttorta, rántott tarantula és még sorolhatnánk.