Hogy rosé vagy rozé?
Teljesen mindegy, hiszen mindkettő helyes. Ami viszont közös, hogy (akár csak a vörösbor) kizárólag kékszőlőből készülhet, máskülönben nem is lehet feltüntetni a címkén azt, hogy rozé. A vörös- és fehérborok összeöntésének receptje régi tévhit, amely szerencsére jócskán kiveszőben van, ám időnként még fel-felüti a fejét. A lényeg csupán annyi: rövidebb ideig tartják a héjon a kékszőlőt, ezért kevesebb színanyag jut a mustba, így hát világosabb a végeredmény.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a rozé már nem feltétlenül az a korán érő bor. Sokat változott a technológia az elmúlt években, stabilabb borok születnek, illetve a csavarzár sem engedi át annyira az oxigént, mint a parafadugó, így ma már nincs akkora jelentősége, hogy elfogyasztjuk-e egy év alatt, vagy sem. Nagyjából 10 évvel ezelőtt ez még jóval hangsúlyosabb volt.
Mivel egy jóval könnyedebb, kevésbé testes borról beszélünk, amelyre jellemzők a robbanó gyümölcsös jegyek, így hát tökéletes kísérője a könnyű, nyári ételeknek, például salátáknak.
Fröccsben meg aztán maga a frissítő mennyország!
Az ország három különböző borvidékéről ajánlunk egy-egy izgalmas tételt.
Az egri rozékirályok - Varsányi Pincészet Cabernet Sauvignon Rosé
Azért is érdemes pont az Egri Borvidékhez tartozó verpeléti Varsányi Pincészet nedűjével kezdeni, mert az elmúlt hétvégén pont
az ő borukat választották az Egri Borvidék Legjobb Rozéjának.
Így csupa nagybetűvel. Hogy valami nagyon beakadt náluk a rozékkal kapcsolatban, azt jól jelzi az is, hogy volt olyan év, amikor 8 különböző rozéjuk volt forgalomban.
Szívügyünk a rozé, elsők között kezdtünk el vele foglalkozni a borvidéken. A legelejétől arra törekedtünk, hogy ötvözzük a korszerű technológiát és a hagyományokat. Nyilván ez önmagában még nem lett volna elég, kellett az is, hogy folyamatosan figyelemmel követjük a világtrendek alakulását is, nagyon sokat utazunk, kóstolunk és tanulunk
- magyarázza Farkas Gedeon, a Varsányi Pincészet ügyvezetője. Kihívást is láttak a rozékészítésben. Szerinte ugyanis némi túlzással bárki tud könnyű, illatos technológiai fehérbort készíteni, a rozé azonban ennél valamivel bonyolultabb. Ehhez ugyanis a technológia mellett jó szőlőre és borászra egyaránt szükség van. Hogy nem mellébeszélésről van szó, azt jelzi az is, hogy boraikat a rozé hazájában, vagyis Franciaországban a Le Mondia Du Rose-on (amit szokás a rozék világbajnokságának is hívni) aranyéremmel illették. De egy másik rozéjuk, az ún. Weekend Selection egyik tagja, a #szombat névre keresztelt bor is elhozta az International Rosé Championship Best Buy-díját.
Zágonyi ezredes Villányból - Streit-Zagonyi Rosé
Az 1848-as magyar szabadságharc illetve az észak-amerikai polgárháború hősét, Zágonyi Károlyt és hősies szellemiségét tűzte zászlajára (és címkéjére) ez a rendkívül szimpatikus fiatal villányi borászat. Nyilván nem a vakvilágból vették a majd' kétszáz évvel ezelőtti kozmopolita hőst;
az alapító Streit György őséről van szó.
Mi személy szerint a budapesti borbárok homályba vesző estéin lettünk örök rajongói az ezredesék vöröseinek, volt is némi meglepetés, amikor szembefutottunk a rozéval. "Ez az egyetlen olyan tételünk, ami nem annyira fajtajellegű, hanem igyekeztünk vele egy nagyon kedves, szerethető irányba elmenni olyan élesztővel, ami tutti-fruttis-málnás jegyeket hoz. Kapott egy kis szén-dioxidot is, így vidámabb, virgoncabb lett, a minimális maradék cukor pedig még hízelgőbbé teszi" - mondja jókedélyűen Streit György, amikor a rozéról kérdezzük.
Szerinte egy rozénak a frissességről és a gyümölcsösségről kell szólnia, hoznia kell a nyár könnyűségét, amikor úgy érezzük, hogy minden lehetséges.
Ebben a rozéban benne van a nyári napsugár és ez az életérzés, maga a fiatalság és lezserség
- teszi hozzá. Most először próbálkoztak rozéval, minden várakozásukat be is teljesítette, így aztán összeültek, hogy elgondolkodjanak a továbbiakon. "Gondolkodtunk azon, hogy mi is megalkotjuk a magunk csúcsrozéját, házasítások is jártak a fejünkben, de egyelőre még annyira elégedettek vagyunk a kékfrankos rozénkkal, hogy még várunk a továbbiakkal." Mindenesetre, ami biztos, hogy marad jövőre is a villányiak szortimentjében a rozé, így érdemes odafigyelni rájuk a jövőben is.
Ragyogó drágakövek a Balaton-felvidékről — Káli Kövek Kékfrankos-Pinot Noir Rosé
Ha magyarországi barangolásaink során van olyan hely, amelyet mindenképpen útba kell ejtenünk egyszer, akkor az a Balaton-felvidék és a Szent György-hegy környéke meg persze nem messze a Káli-medence. Bár olyan szempontból veszélyes egy ilyen kanyar, hogyha az ember egyszer odatéved,
soha többé nem akar onnan eljönni.
A magyar Toszkána? Vagy Provance? Vagy igazából egyik sem és valójában mindkettő egyszerre? Semmihez sem hasonlítható, magával ragadó vidék az. Hát ilyen környezetben, egy mesebeli miliőben duruzsol a Káli Kövek.
A borászat feje, Szabó Gyula világosított fel bennünket azzal kapcsolatban, hogy kétféle rozéjuk van a tavalyi évjáratból. Mi ugyanis magunktól egyet mondtunk volna,
de ő kétségkívül tájékozottabb a saját szortimentjével kapcsolatban, mint mi.
Az egyik a Szent György-hegyi kékfrankos-pinot noir egy dűlőről való, különböző időpontokban szüretelt, tartályban spontán erjesztett. Inkább az ásványosságra és a vulkanikus savakra fókuszáltak vele. A másik a Rozé Frizzante egy buborékos, könnyedebb és illatosabb bor. A kékfrankos és pinot noir mellett cabernet franc is fűszerezi, termőhelyét tekintve ez már a Káli-medence, Csobánc és Szentgyörgy hegy szőlőiből készült. Szabó Gyuláék 5 éve készítették el az első rozéjukat. Azt mondja, hogy "a kihívás izgalma és az évjárat adottságai" motiválták őket. Mivel sikeres ital született, ezért hát a következő évtől már tudatosan készültek a rozéra,
mert kiderült korántsem egyszerű jó rozét készíteni.