Az ételek alapvetően sokféle tápanyagot szolgáltatnak a testnek, ideértve a három fő kategóriát, amelyek kalóriából energiává alakulnak: zsírok, fehérjék, szénhidrátok.
A testnek energiára van szüksége az ételek megemésztése és feldolgozása során. Ennek mennyisége az elfogyasztott ételtől függ.
A negatív kalóriatartalmú élelmiszerek emésztése és feldolgozása során állítólag több kalóriát égetünk el, mint amennyi természetesen megtalálható bennük.
Ide általában a magas víztartalmú gyümölcsöket és zöldségeket sorolják,
mint a zeller, a sárgarépa, a saláta, a brokkoli, a grapefruit, a paradicsom, az uborka, a dinnye, az alma stb.
Az igazság azonban az, hogy nincsenek tényleges bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy ezek az ételek csakugyan negatív kalóriákat tartalmaznának.
Nem tudják alátámasztani, hogy az emésztésük során több kalóriát égetne el a testünk, mint amennyit a fogyasztásukkal beviszünk.
Néhányan kíváncsiak voltak rá, hogy a rágás hozzájárul-e a felhasznált energiához. A kutatások során arra a következtetésre jutottak, hogy az így elégetett kalória elenyésző. Noha igaz, hogy
a test kalóriát használ fel az ételek megemésztéséhez, ez jóval kisebb, mint amennyit beviszünk.
Az energiamennyiséget, amelyet a test az ételek emésztéséhez felhasznál, százalékban írjuk le szénhidrátokra, zsírokra és fehérjékre lebontva.
Vagyis a szénhidrátok megemésztéséhez az ételben lévő kalória 5-10%-át használjuk fel. Zsírok esetén ez 0-5%, fehérjéknél pedig 20-30%.
Összefoglalva tehát: valóban használunk energiát az emésztéshez és a rágáshoz, de ez jóval kevesebb, mint amennyit az étellel beviszünk. Noha a negatív kalóriatartalmú ételek valószínűleg nem léteznek, amelyeket annak hívnak,
valóban sok tápanyagot, antioxidánsokat, vizet és kevés kalóriát tartalmaznak.
Így kétségtelenül beépíthetők egy egészséges, fogyókúrás étrendbe, mert ha többet eszünk belőlük a kelleténél, akkor sem kell amiatt aggódnunk, hogy sok kalóriát fogyasztottunk – viszont extra tápanyagokkal ajándékoztuk meg magunkat.